Szöszmösz

Kiadóóóóóó

2011-08-18T11:36:00.000+01:00

Lenke-lista - bocs, hogy csak most!!!!

2011-06-08T00:58:00.004+01:00

Kedves Család! Íme a szokásos lista. Bocs, hogy csak most. Már ezer éve megírtam, csak nem posztoltam ki... Kiment a fejemből, hogy ennyire közeleg a buli... Nem túl hosszú, de hát ez a helyzet egy második gyerekkel :-) Léci a szokásos módon, kommentben jelezzétek, mit választotok. Egy valamit. Köszi! :-)
(és hát most nézem, hogy nem biztos, hogy sikerül a beszerzés még a héten... De szerintem semmi gáz, ha nem lesz meg a buliig a választott ajándék. Lenke garantáltan élvezni fogja a társaságot, meg a tortát, meg a satöbbit :-)

Maszat játszik (ezt megvettük már, mert akció volt a Pagonynál. Átadjuk szívesen, ha valaki szeretné. Mi mást fogunk adni Lencsinek, de hogy mit, az titok :-)

Bumburi nyaral (ugyanaz vele a helyzet, mint a Maszattal. Extra: dedikáltattuk a hétvégén :-)

Goki kukásautó (húzós az ára, de a legmasszívabb, legszebb kukás autó, amit találtam. És még bele is lehet pakolni. Szerintem nagyon tetszen neki :-)

Trappola kismotor (szerintem a Vaterás a legolcsóbb, de sima játékboltokban is szokott lenni ugyanez a típus)

Erről ennyit

2011-06-07T14:22:00.000+01:00

Gondoltam, hogy regisztrálok ügyfélkapura, hátha könnyebb lesz az életem általa.
A magyarorszag.hu-n lehet időpontot foglalni az Okmányirodába. Meg is tettem tegnap, kaptam is időpontot holnap 8:45-re. Aztán este kiderült, hogy az az időpont nem lesz jó, mert aznap Tibornak sűrű a napja, és ahhoz késői az időpont, hogy itthon maradjon a gyerekekkel, de ahhoz meg korai, hogy én velük együtt odamenjek.

Ezért ma felhívtam az okmányirodát, hogy ha lehet, módosítsunk az időponton, tegyük egy órával későbbre, vagy ha ez nem lehet, akkor lemondom a bejelentkezést (mert a magyarorszag.hu-n "természetesen" egyik sem lehetséges). Akármikor hívom őket, soha senki nem veszi fel a telefont, csak cseng a végtelenségig.
Írtam nekik emilt, csodák csodája, arra választ is kaptam (őszintén szólva nemigen számítottam rá).
A válasz:

Az idő pont foglalást nem áll módunkban módosítani. Amennyiben még üres a 9,45-ös időpont akkor azt legyen szíves lefoglalni. 
Csak azt nem értem, hogy mi az, hogy nem áll módjukban módosítani? Mégis kinek áll módjában módosítani??? Amúgy pedig a magyarorszag.hu-n sem tudom ezt elintézni. Egyrészt azért, mert ma már csak legelőbb csütörtökre lehet foglalást indítani, másrészt mert kétórás intervallumokat kell megjelölni, hogy nekem mikor jó, és azon belül nincs lehetőség variálni: beikszelem, hogy 8-10 között adjon időpontot, és ő kiadja a - gondolom - legelső szabadot. Ezt én nem tudom 9:45-re intézni. Szóval erről ennyit. Hajrá Magyarország!

Susogós mackók

2011-05-08T21:18:00.000+01:00

Egészen a múlt hétig sosem hallottam a Susogós Mackókról. A legutóbbi Tudatos Vásárló magazinban azonban megemlítették őket, és felcsigázott annyira a dolog, hogy rákeressek a neten. Na, azóta rá vagyok kattanva a Futrinka utcai lakótelep két vagány mackójára :-DDD
Brendon feje felejthetetlen! Sanya meg szerintem egy az egyben Garas Dezső - mindig azt várom, hogy az ő hangján szólal meg.
Eddig ezek a kedvenc epizódjaim:

Egy nonprofit kft, egy paradicsom és egy hal - avagy fizetetlen reklám következik

2011-05-04T17:36:00.000+01:00

A Tudatos Vásárló Magazinban olvastam a Fruit of Care nonprofit kft.ről. A név ne tévesszen meg senkit, egy magyar kezdeményezésről van szó: sérült emberek által készített kézműves termékeket terveznek-forgalmaznak. Ezek nem a megszokott lehetetlen színösszeállítású, rongyokból szőtt lábtörlők és társaik, hanem csodaszép tárgyak, amiket designerek terveztek. Az én kedvenceim az ágceruza, a lekvárok és a szappanfürt. Bogi is egész biztos odalenne egy szivecskésért :-)

Így a tavasz vége felé már annyira vágyom valami más gyümölcsre, mint almára és valami más zöldségre, mint sárgarépára, hogy legutóbbi interspár körünknél úgy döntöttem, tudatosság ide vagy oda, veszek egy csomag koktélparadicsomot. Már messziről is jól néztek ki, aztán beleszagoltam, és olyan igazi finom paradicsomillat áradt a dobozból, hogy szemet húnytam az áprilisi dátum, a "származási hely: Spanyolország" és az árcédula felett. Annyira fantasztikus illata volt, hogy egészen biztos voltam benne, hogy az íze is jó lesz, úgyhogy még az is megfordult a fejemben, hogy két csomaggal veszek, de azért itt már megszólalt a bennem lakó tudatos vásárló, és mértékletességre intett :-)
No, szóval jött velünk a paradicsom, este meg is ~~ettük~~ kóstoltuk, és bizony én ilyen finom paradicsomot még nyáron sem ettem ezer éve. Valahogy eltűntek a finom paradicsomok. Pedig nyáron piacra járunk, de tavaly is talán egyszer sikerült viszonylag jót vennünk :-( csak ezek a felfújt, íztelen vacakok mindenütt.
De ez a paradicsom 10 pontos volt, íz-illat, minden stimmelt, azt gondoltam, ezt nagyon már nem is lehet fokozni. Aztán mikor a csomagolását ki akartam dobni, kiderült, hogy de, mégis. A papír alján ugyanis arról tájékoztattak, hogy ezt a paradicsomot Magyarországon termelte egy családi vállakozás (ennyit a spáros árcimkéről...), akik teljes mértékben eltekintenek a kémiai védőszerek használatától, az üvegházaikat pedig geotermikus hővel fűtik. Hát, kérem, le a kalappal, ez több, mint amire számítottam, 11 pont! :-)
(Ha más is enne: a paradicsom spáros csomagolásban van, hosszúkás papírtálcában fürtös pici parik, a tálca alján pedig a termelő cég bemutatkozása - Zeiler Hungária Kft. Honlapot nem találtam, csak egy kis cikket róluk. Mondjuk az ausztriai csomagolás feketepont, és a számítógéppel vezérelt kapálás környezettudatosságában sem vagyok egészen biztos - minden esetre a csapás, amin elindult a cég, összességében még így is elég jónak tűnik.)

Hétvégén Szalóki Ági koncerten voltunk, ami mellékesen egy Halmajális része volt. Itt találkoztunk egy céggel, akik halból készítenek különféle termékeket: felvágottat, virslit, grillezéshez való fűszeres halnyársakat és halkrémeket. Minden termék glutén-, tojás-, tej- és szójamentes. Viszonylag korrekt összetételük van, a virsliben például az emulgeálószeren és az aromán kívül minden rendben van - de még így, ezzel a két adalékkal is jócskán kenterbe veri a bolti virsliket, azt gondolom. 53% benne a halhús, és a cég képviselőinek állítása szerint ezen színtiszta halhúst, afrikai harcsa filét kell érteni - szóval nem valami fejből és uszonyból és kitudjamiből készült darálékot. Az íze is finom (bár nekem kicsit kevesebb só is elég lenne bele). A termékek a Tescóban és a Corában kaphatók, a cégről és a termékekről bővebb infó itt.

Annyira mókás

2011-04-29T14:47:00.000+01:00

mikor Lenke fel-alá szaladgál a lakásban Bogi (vagyis egész pontosan a képzeletbeli Margaréta) képzeletbeli ~~nyusziját~~ nyuszikáját keresgélve :-D

Kicsinyítő

2011-04-27T18:50:00.000+01:00

Lenke reggel óta becézgeti a dolgokat, olyan édes!
Tudom, hogy sokaknak van, de Boginak nem volt ilyen korszaka, úgyhogy ez most egészen új nekünk :-)
És mindig jól használja, hogy -ka vagy -ke kell-e a szó végére (pedig ezeket a szavakat szerintem soha nem hallotta tőlünk kicsinyítőképzős alakban).

Ilyeneket mondott ma:

Másik cicike!
Bogika
Boldika
trolika
Hamika (=Hajni mamika)
Lívike
semmike
kocsika
És végül egy kakukktojás a nyelvtani helyességre: almaléka :-DDD

Honnan hová

2011-04-06T22:52:00.000+01:00

Egyszer tavaly nyár elején Veszprémből utaztam Pestre vonattal. Akkortájt voltak azok nagy esőzések, víz alatt volt a fél ország, és a vonat nagyon sokat késett, úgy emlékszem, több mint három óra volt az út.

Egy kulacsnak szerettem volna tartót horgolni, és egész úton azzal bajlódtam. Sosem úgy sikerült, ahogy akartam, mindig visszabontottam. Másképp próbáltam, nem lett jó, visszabontottam. És ez csak az alja volt a toknak, tovább nem is jutottam, ezt bontogattam folyton-folyvást.

Mikor végre megérkeztünk Pestre, kb. ugyanott tartott a kulacstartó, mint 3 órával előtte - vagyis sehol. Egy utitársam roppant tréfásan megkérdezte, hogy ugye nem ebből élek. Megnyugtattam, hogy nem.

Múlt héten az utcán egy nő valamit kérdezni akart tőlem, de aztán észrevette, hogy telefonálok, ezért intett és továbbment. Ma találkoztam vele megint. Mondja, hogy ő akart a múltkor leszólítani, csak telefonáltam. Hirtelen nem is emlékeztem, de aztán beugrott. Azt mondja, csak azt akarta kérdezni, hol vettem Lenke sapiját. Mondom, hogy én készítettem. Teljes meglepődés az arcán. Nahát?! Ilyesmivel foglalkozom, ilyneket árulok? Mondom, nem. Csak hobbi. Nahát - mondta - árulnia kéne! Interneten, vagy valami ilyesmi. Két-, háromezer forint egy ilyen sapka. Meggazdagodhatna belőle!

:-)))

Postán

2011-03-28T22:53:00.003+01:00

- Jó napot kívánok! Egy elsőbbségi borítékot szeretnék kérni.
- 125 Ft lesz. Adhatok még valamit?
- Köszönöm nem.
- Kaparós sorsjegyet?

Komolyan, legközelebb azt fogom felelni, hogy azt sem (és biztosítást és csokinyuszit sem), de majonézt és kecsapot igen, és ha lehet, akkor super size-ban kérném. Szmárt kártyám nincs.

Ezek után odalépek a könyöklőhöz megcímezni a borítékot. Mostanában Oriflame ügynökök nyomulnak a postákon - döbbenet. Már másodszorra botlottam beléjük az utóbbi két alkalomból.

- Kitöltene egy kérdőívet?
- Nem, most nem. Szeretném minél gyorsabban megcímezni ezt a borítékot, és menni tovább. (tényleg ilyen részletesen értésére adtam a dolgot)
- Ismeri az Oriflame termékeket?
- Igen.
- Adhatok katalógust?
- Köszönöm, nem.
- Olyan piros az arca, van jó kis arckréme, ami megnyugtatja?
- Nem nyugtalan a bőröm.
- De nagyon piros.
- Mert meleg van, és siettem, kimelegedtem.
- Van jó kis arckréme?
- Igen.
- Milyen?
- Naturkozmetikumokat használok.

Na, ekkor oldalgott el... Hihetetlen. Már az első mondatban világosan elmondtam neki, hogy sietni szeretnék, és nem érdekel, mit akar. De azért csak feltett még vagy hat kérdést (akármilyen flegma voltam vele). Utána arra gondoltam, azt kellett volna neki mondani, hogy ha nem hagy békén, szólok a biztonsági őrnek. Pfff....

Kenyai vendégek, BKV-bojkott

2011-03-27T21:47:00.003+01:00

Kenyai vendégek jártak a gyülekezetben. Öröm volt látni és hallani őket. Hű, egyszer nagyon elmennék Kenyába (is) :-) Meséltek a gyülekezetükről, Kenyáról (és Szudánról - tudtátok például, hogy júliusban Szudán két országgá fog kettéválni?), az asszonyok csinos afrikai ruhákat viseltek, mindannyian nagyon kedvesek és vidámak voltak, és hát szegények nagyon fáztak. Boginak is tetszett a dolog, pláne, hogy épp egy olyan könyv van nálunk a könyvtárból, aminek a kiindulópontja az, hogy egy ikerpár érkezik az oviba, akiknek az apukájuk afrikai :-)

A bemutatkozó utáni hazautunk egy katasztrófával ért fel. Tömegközlekedéssel jöttünk, mert csak én voltam a gyüliben a gyerekekkel, Tibornak más programja volt. Lenke mostanában övön aluli viselkedéseket tud produkálni a különféle tömegközlekedési eszközökön. Egyszercsak (elég rövid idő után) bekattan, és attól kezdve visítva, üvöltve, ordítva sír (az a klasszikus elviselhetetlen fejhang és bömbölés, amit kész fizikai fájdalom hallgatni, mert olyan kegyetlen frekvencia és hangerő, és élesség) feszeng, tekeri magát, vagy akár hasra is vágja magát, úgy toporzékol. Mindegy, hogy milyen jármű, kevés vagy sok utas, ő éppen fáradt, vagy kipihent állapotban van-e, hogy kilát-e az ablakon vagy sem, stb... Néha vmi aprócska oka is van a dolognak (mármint a bekattanásnak. pl. nem engedem, hogy a mozgó buszon elcsatangoljon mellőlem), máskor a külső tényezők megváltozása nélkül is rákezdi. Ha leteszem, nem jó, ha felveszem, nem jó, ha leülünk, nem jó, ha állunk, nem jó, ha ő ül, nem jó, ha kendőben van, az sem jó. Értelemszerűen beszélni ebben az állapotban nem lehet vele. De olyan trükkükkel sem megy semmire a szerencsétlen anya, mint mondókák, höcögtetők, csiklandozók és társaik.

Na, szóval ezt a mókát ma konkrétan még a 139-esen kezdte, majd a metrón folytatta (ott már két extra hasravágódva lábbal toporzékolást is bemutatott), és a hányadék-mocsodék 99-esen - ami szerintem a legdurvább járat a városban kosz, utazóközönség és sofőrök szempontjából egyaránt - csúcsosodott ki a dolog. Ott ugyanis még a nagy alakítás előtt végigsimogatta a legkoszosabb helyeket (a busz falán futó peremet, amire egyesek feltámasztják a lábukat - kb. centis fekete dzsuva ül rajta, az ajtó szélét, a padlót). És mikor kérem, hogy ne vegye a szájába a kezét, akkor mosolyogva beteszi, majd ha megint kérem, ugyanúgy fittyet hány rá. Ha türelmesen kérem, akkor is tojik rám és csakazértis, ha rászólok, akkor is ugyanez (ez kábé mindennel így működik: konnektortól a joghurtszétkenésig. mindent csakazértis folytat, ha szólunk). Szóval a végére fekete mocskos lett a nadrágja, a kabátja (ami mellesleg ma volt rajta először), a keze, sőt, még az arcán is akadt belőle. És aztán naná, hogy még bedobta a buszon is a műsort... Na, akkor már a sírás kerülgetett, és aztán itthon ki is tört belőlem.

Lövésem sincs, miért csinálja ezt a közlekedés alatt. Nem tudok rá megoldást (azon kívül, hogy mellőzük a bkv-t és sétálunk vagy itthon maradunk), és egyrészt ez már magában frusztráló, arról nem is beszélve, amikor az egész busz tekergeti a nyakát az üvöltő gyerekre... És fogalmam sincs, hogy miért nem hallgat ránk. Bogi egész más volt, és ezt nem az idő szépíti meg. Egyszerűen ha őneki valamit mondtunk, már egész kicsi korában is megértette és tudomásul vette. Ha a konnektornál kavart, szóltunk, hogy ne tegye, és rögtön abba is hagyta. És a későbbiek során is max. még egyszer csinálta újra, akkor szóltunk megint, és a dolog le volt rendezve.

Lenke meg: szólunk, folytatja, és még örömét is leli benne, hogy ő milyen ellenálló. És legközelebb is megismétli, ha úgy tartja kedve. És ez olyan dolgokkal is így van, amik baromi veszélyesek. Úttest, bármi. Nem is tudom, mi volt a múltkor, vmi tök gáz dolog (talán üvegszilánkmarkolászás? Vagy vminek a bekapása?), amit ugyanígy folytatott tovább, mikor kértem, hogy ne tegye. Ma is már a buszmegállóban is kitett magáért: lesétált a járdáról. Persze rögtön felkaptam, mondtam, hogy ezt nem lehet, az már ott az autóké. Letettem. Mi volt a következő, amit csinált? Hát persze, hogy megint elindult, hogy lelépjen a járdáról. Hogy a túróba lehetne megértetni vele, hogy ami nem, az nem. Tudom, hogy próbálgatja a határokat, mert ebben a korban van. Na de az tényleg rendjén van, hogy nincs olyan hangszín vagy hangerő, ami megálljt parancsolni neki? Hiszen akár az élete is múlhat azon, hogy ott azonnal képes-e megtenni, amit kérünk.

Na, abbahagyom. Hallgassátok inkább meg a kenyaiak éneklését. Fantasztikus! (kb. 0:55től indul a dal. Ja, és ők nem kórus ám! Szimpla gyülekezeti vezetők :-)

Kirándulás Piliscsabán

2011-03-26T19:22:00.001+01:00

Ez már több mint elmebeteg!

2011-03-24T09:43:00.003+01:00

Mindig tudják fokozni, döbbenet! A korcsolyás, a cumis és az etetőszékes torzfejű rémségek után most itt a sellő! Hihetetlen!!!

Ismét Föld órája!

2011-03-23T23:20:00.002+01:00

Szombat, 20:30-tól!
Mindenkinek ajánlom. Ajándék a Földnek, és egy remek este a családnak! Nálunk legalábbis mindig nagyon hangulatos ilyenkor az esti ceremónia. Ráadásul Bogi épp a héten hiányolta (az adventi) gyertyázást.

Az történt ma

2011-03-21T18:02:00.006+01:00

hogy hordozókendő-tanfolyam vezető lettem :-)))

fotó: Kálmán Melinda

Eger és teve

2011-03-12T22:23:00.003+01:00

Na, hol jártunk ma? Hát, persze, hogy a Pilisben :-) mégpedig Pilisborosjenő környékén. Megnéztük a Teve-sziklát, aztán az "egri" várnál pihentünk egyet. Az "egri vár" azért "egri vár", mert az Egri csillagok forgatásához épült. Mostanra elég lepusztult állapotban van már sajnos. Azt olvastuk, egyszer le is égett, utána újraépítették. Azóta viszont kábé senki nem nyúlt hozzá szerintem.

Gyönyörű időnk volt ma. Bogi rendületlenül kereste a tavaszt, megtanult nagyítót használni, élményekkel és kincsekkel teletankolva tért haza. És persze nagyon fáradtan.

Jelentem: a tavaszt megtaláltuk! Láttunk ugyanis két pókot, egy hártyásszárnyú rovart, egy fényesfekete bogarat, két narancsszínű lepkét, egy zöldessárga lepkét (aminek olyan színe volt, mintha valaki szövegkiemelő filccel színezte volna ki), itt-ott egy-egy friss zöld fűcsomót, apró kékes virágokat, egy méhecskét.

Nagytóztunk továbbá zuzmókat, köveket, szőrcsomót, és úgy nagyjából mindent, ami a szemünk elé került. Bogi minden útjába kerülő mozdítható dolgot begyűjtött a zacsijába: fehér kő, rózsaszín kő, bot, zuzmós ág, kukoricacső és -szár, üvegdarab, stb... Ez a kb. 3 kilométeres táv így épp elég is volt nekünk egy napra :-)

Nekem nagy öröm látni, hogy Bogi milyen élvezettel járja a természetet. Ma a nagyító miatt különösen szemfüles volt, élvezte, mi mindent fedez fel - gyűjt be. És ha valamit talált, akkor azonnal el is kezdett járni az agya, hogy ezt majd ő otthon mire fogja használni: szóljunk majd, ha valamit nem tudunk kilyukasztani, mert ő majd a hegyes bottal kilyukasztja nekünk. Az üveggel meg el tud vágni mindent: botokat, sőt, még füvet is! :-)

És mikor hazaértünk, tényleg elkezdett alkotni a kincseiből: vagdosott, terveket szőtt, miből mi lesz. Annyira édes volt! :-)

Jó napot!

2011-03-11T10:44:00.005+01:00

Végre úgy tűnik, megjött a tavasz! Remélem, ez már tényleg az! :-)
Úgyhogy - többek közt ezért - ma remek napom van.

Hajnali nyolckor már az egyetemen voltam (idejét sem tudom, mikor jártam ott utoljára...), és egyrészt jó volt találkozni Judittal, másrészt tárám: nekiállok szakdolgozatot írni :) Eltelt egy kis (khm..) idő, mire felismertem, hogy azon túl, hogy minimális időm van ilyen jellegű dolgokkal foglalkozni, meg hogy baromi nagy szervezést igényel, hogy eljussak könyvtárba, ide-oda stb.. szóval mindezen túl még az is hátráltatott, hogy semmi, de semmi kedvem nem volt már foglalkozni a 3(?) éve beadott témámmal. Márpedig a motiváció nem elhanyagolható tényező :-) Úgyhogy most témát módosítok, és nagyon lelkes vagyok!!! Tök jó lesz, már alig várom, hogy foglalkozhassak a dologgal :-)

Utána pedig elintéztem egy bizniszt: használt Haba társasokat vettem, és azoknak is úgy, de úgy örülök! Olyan szépek, és olyan jók! :-) Úgyhogy megyek is, amíg Lenke alszik, megnézem őket, melyiket adjuk oda most Boginak.

(meg egy pillanat alatt kitavaszítom a bloghátteret is :-)

Tizenöt év

2011-02-15T00:42:00.002+01:00

Ennyi van mögöttünk. És remélem, még többször tizenöt - legalább ilyen szép - előttünk.

Ha tetszik

2011-01-06T12:16:00.002+01:00

Két művemmel beneveztem a Barka fonalnál a hónap alkotása pályázatára.
Livus álnéven kell keresni őket.
Ha tetszik, szavazzatok rá, de tényleg csak ha tetszik!
Amúgy pedig ajánlom mindenkinek a boltot, csodás fonalaik vannak :-) Vigyázat, függőséget okoz!

Várakozás

2010-12-16T23:02:00.005+01:00

Arról kezdtem postot írni, hogy milyen hülye dolgok történtek ma velem. De inkább mégsem erről fogok írni. Egyrészt mert nem akarom megint felhúzni magam, másrészt mert olyan ritkán jutok ide, akkor már inkább valami értelmesebbről írok.
Szóval bosszúság helyett pár mondat az adventünkről. Hogy legyen mit visszaolvasnunk 20 év múlva :-)
Mert csodaszép ez az avdent. Fantasztikus dolog ezt gyerekekkel megélni. Valamelyik nap gondoltam bele, hogy mekkora ajándék ez - mármint, hogy itt vannak és velük készülhetünk a karácsonyra. Mert kettesben mindez egész más lenne/volt.

Mostanság ilyesmik történnek nálunk:

Először is (hébe-hóba) esik a hó!

Hétköznap délutánonként begyújtjuk a sok-sok mécsest az ablakban és a szekrény tetején. Kicsit mindig lekapcsoljuk a villanyt is, és gyönyörködünk a gyertyafényben. Közben karácsonyi cd-k szólnak, vagy mi énekelgetünk valamit. Készülnek az ajándékok, és rendszeresen az a téma, hogy mi hogy van karácsony körül. Bogi nagyon jó kis kérdéseket tesz fel :-) pl: "Karácsonykor ott lesz a templomban Jézus?" "Sötétben is látnak minket az angyalok?" "Hogy látnak az angyalok? Nekik is távcsövük van, mint a Télapónak?" "Minden karácsonykor megszületik a kis Jézus?"
Esténként a kicsi csillagról olvasunk, aki az öreg betlehemi csillag barátja, és eljön a földre, hogy megtudja, hogy ünneplik a szentestét az emberek. Ez a könyv 24 történetből áll, minden napra egy.
Aztán a szekrényen gyűlnek a betlehem szereplői. Egy csodás fa betlehemünk van, amibe december elsejétől kezdve minden reggelre érkezik valaki. Bogi lelkesen keresi, hogy éppen ki jött, illetve találgatja, hogy honnan jönnek :-) Én teljesen odavagyok ezért a betlehemért. Egyrészt mert szerintem fantasztikus, hogy ez az adventi naptárunk, és nem egy csokinaptár. Olyan jó, hogy ennek kapcsán is mindig lehet egy pár mondatot beszélni a karácsonyról (mármint természetesen nem én osztom az észt ha kell, ha nem; hanem Bogi kérdez-mond valamit), vagy épp elénekelni egy dalt az újonnan érkezett állat/ember kapcsán. Szeretem nézni, ahogy szaporodnak a szereplők, és benépesül a polc. December elsején még olyan üresen kong magában az istálló, aztán 24-én már alig van hova pakolni :-) És az egész gyönyörű, igényes kézműves munka: öröm kézbe venni, nézegetni ezeket a fafigurákat. Épp a múltkor gondoltam rá, hogy remélem, sok-sok évig meg fog maradni ez a betlehem, és talán majd az unokáink is ezt fogják rakosgatni a gyerekeiknek adventkor :-) Szóval nálam ez a betlehem szerelem, na!

És akkor még vannak a vasárnapok. Azok is nagyon szépek (amíg Lenke bírja cérnával... hehe). Estefelé leülünk, meggyújtjuk, helyesebbben Bogi meggyújtja a gyertyákat a koszorún, Tibor gitározik, éneklünk, és eszünk valami finomságot: sült gesztenyét, sütit... Aztán vacsi után természetsen a gyertyák lekoppintása is Bogi kiváltságos feladata :-)

Hát, így telik az advent mifelénk. Tartalmas, színes, élettel teli :-)
(és persze nem minden gömbölyű: el vagyok úszva az ajándékokkal, kapkodok, izgulok, satöbbi. De ez tényleg mellékes most :-) A lényeg nem ez. Meg amúgy is: Tibor holnaptól szabin van, juhé!!!! Idén már nem is megy dolgozni. Ilyen se volt még! :-)

((ezt most csak magamnak emlékeztetőül, hátha lesz egy kis időm és kedvem írni az ünnepek alatt. szóval akkor ezekről írok majd: Pilis, másfél éves, ovi, kézműveskedések))

miért?

2010-12-02T22:32:00.002+01:00

miért van az, hogy amikor egy nyaralás (őszölés) után szó szerint folyik ki a szennyes a fürdőből, és képtelenség utolérni magunkat, akkor valaki elkezd vérezni, és mindent összeken, utána valaki talál egy csokipudingot, és mindent összeken, majd megint valaki lecsavarja egy liter tej kupakját, és ámulattal tanulmányozva kiönti szinte az egészet...
És nem egy-egy apróságról van ám szó, hanem hálózsákok, kanapéhuzatok, székpárnák és egyéb méretes lakástextílek összekenéséről...
a fürdőben már lépni nem lehet a szennyestől (mert ugye száradni továbbra is bazi lassan szárad a lakásban). szombaton meg családi szülinapi parti lesz...

Csak úgy

2010-12-01T18:31:00.002+01:00

Mert szeretem - őket is, meg ezt a számot is :-)
Nem is tudom, melyik a kedvencem. Most épp talán az utolsó verzió :-D
Bár ez se semmi :-)

2010-11-30T12:29:00.001+01:00

szülinap, mikulás, advent, satöbbi...
Annyi mindenről írnék, de a fenti okokból nincs időm :-(
Ezt viszont muszáj feltennem. Hetti küldte, egyszerre hátborzongató és gyönyörű!

Ajánló: egy könyv, egy sajt és még egy könyv

2010-11-11T21:06:00.001+01:00

Vééégre újra kiadták Desmond Morris remek könyvét, a Babafigyelőben-t!!!

Számomra ez egy nagyon meghatározó könyv. Még főiskolás voltam, mikor a legkedvesebb pszichológiatanárom a figyelmünkbe ajánlotta, és hamarosan szembe is jött velem egy antikvár példány (asszem 1996-ban adták ki legutóbb). Akkor végig is olvasgattam. Olvasgattam, mert a felépítése olyan, hogy nem egy szuszra olvassa végig az ember a könyvet, hanem idelapoz, odalapoz, ami épp érdekli. Az egyes fejezetekben különféle kérdésekre válaszol benne Morris, olyan alap dolgokra például, hogy miért sír a baba. Vagy olyan érdekességekre, mint hogy honnan ered a babakocsi.

Nekem nagyon sokat adott ez a könyv, ez volt ez első babagondozós könyv, amit olvastam - még évekkel Bogi születése előtt, sőt, még férjnél sem voltam :-D De már akkor egyértelművé vált, illetve megerősítést nyert számomra, hogy a leendő kisbabám helye a közelünkben lesz, és hogy nem fogjuk sírni hagyni. Szóval szemléletben kaptam sokat ettől a könyvtől. Azóta már sokaknak kölcsön adtam, illetve ajánlottam, de mivel sok-sok éve nem kapható, beszerezni eddig szinte lehetetlenség volt.

De most itt van újra (nagyon remélem, hogy változatlan utánnyomással). Tolle lege - vegyétek és olvassátok, ajánljátok, ajándékozzátok babát váró ismerősöknek! Ezt terjedjen, ne az az átkozott Suttogó...

Egy rövid részlet Tibor blogján is olvasható a könyvből ;-)

(A Babafigyelőben amúgy IBCLC-k által/IBCLC-knek is ajánlott olvasmány - ha az én ajánlóm nem lett volna elég meggyőző :-D)

És most egy huszárvágással átnyergelek a gasztronómia mezejére: következő ajánlatom egy sajt :-D

President Camembert. Ez a sajt valami döbbenetesen tökéletes! Az íze, az illata, az állaga, szerintem maximálisan rendben van vele minden :-) A csomagolás szerint Normadiában készítették, és én ezt el is hiszem, mert ebből a sajtból egy falat, az egy falat tömény Franciaország, de tényleg! :-) Párszáz forinttal magasabb a kilónkénti ára, mint a hazai camembert-eknek - amiknek lássuk be nem sok ízük van :-( Bármelyik nagyobb áruházban megtalálható, így néz ki a csomagolása. Vegyétek és egyétek! :-D Szerintem mindenkinek érdemes megkóstolni: aki járt már Franciaországban, annak azért, aki meg még nem, annak azért :-)

És hogy mi a harmadik ajánlatom? A cím szerint egy könyv. De ezt a postot három hete kezdtem írni, és azóta sajnos elfelejtettem, mi lett volna a másik könyvajánlatom... :-( Ha eszembe jut, szólok :-)

Családi post - Ajándéklista

2010-11-10T21:42:00.009+01:00

Na, felteszem a szülinapi listát.
Minden a szokásos:
-mivel a lista elég hosszú, így ez már a karácsonyi lista is. Szóval lehet kettőt is választani: egy szülinapit, egy karácsonyit. Léci, egy alkalomra csak egy ajándékkal készüljetek! (És a karácsnyit idén is TI adjátok a gyerekeknek, ne a Jézukaangyalkatélapókisnyúl hozza. köszi!)
-kommentben kéretik jelezni, mit választotok. Én pedig elszürkítem, ami elkelt :-)

Köszönjük az együttműködést! :-)

Noé bárkája egyensúlyozó társasjáték

naposkötény - Mama bevállalta, köszönjük!

Hop, hop, hop - drága, tudom. Ezért kérjük :-DDD Ismerősi körben tesztelt játék, nagyon jó! :-)

tündérszárny (ezt már megvettem, mikor megláttam a h&m-ben :D szóval ezt csak át kell adni)
Azóta persze találtam remek sk. szárnykészítési útmutatót... Hátha valakinek jól jön, belinkelem: itt található.

Pöttyös Panni baba - ezt én varrom :D

fabögrék - ezt egy asztalos ismerősöm készítette, még nincs nálam, de kész vannak. 6 db, az ára kétezervalamennyi lesz. Aki ezt vállalja, készíthetne hozzá textilből teafiltereket. Ötletekkel szívesen segítek ;-)

Jenga - Lehet vele jengázni, építeni, dominópályát csinálni... Játszottunk már vele, tetszett Boginak. Natúr színű legyen, és eredeti Jenga legyen (Hasbro), ne koppintás, mert azokban nem mindig precíz kialakításúak az elemek, itt pedig az fontos. Sztem bármelyik játékboltban kapható.

gyerek mei tai - értsd: gyerek méretű mei tai, vagyis játék hordozó. Pavlikatától lehet rendelni.

Ukulele CD - imádtuk, egyszer már megvolt, de hibás volt a cd, vissza kellett vinnünk. Itt megrendelhető, és tipp veszprémieknek: kérhető Bástya könyvesbolti átvétellel, így nincs postaköltség sem :-)

Oroszlán a könyvtárban - szerintem bármelyik könyvesboltban van, vagy ahogy fent írtam: bookline-on megrendelés (Bástyában átvétel).

Szivárványkígyók - szerintem bármelyik játékboltban kapható, de ez is van a bookline-on is.

gyerekfogas - valami gyerekmintás, 3-4 akasztós kis fafogas (kb. 30 centis! nagyobb nem fér el! Mérünk pontosan majd), amit az előszobába felfúrhatunk, és felakaszthatja rá a kabátját az önállósodni vágyó négyéves. Valami ilyesmire gondolok - természetesen nem erre az akciósan 13.000 Ft-os darabra :-o

rózsacsokor - ezt értelemszerűen a születésnapjára szeretné a kis Rózsa :-D Nem fogjátok kitalálni, milyen színűt: rózsaszínt! :-)))

Kettecskén

2010-11-08T23:57:00.006+01:00

Szombat estére koncertjegyünk volt. Jól el is határoztuk, hogy ha már úgyis jönnek a nagyszülők gyerekvigyázni, mi meg már úgyis ezer éve voltunk kettesben bárhol is, akkor csapunk egy napot kettesben. Kitaláltuk, hogy elmegyünk étterembe ebédelni, meg még valamit majd délután is csinálunk (kiállítás, mozi, séta, akármi), aztán koncert.
Meglehetősen hidegzuhanyként ért, mikor kábé két nap múlva ránéztem a naptárra, és láttam, hogy aznap 16h-ig EMK-n leszek...
Szóval 16h-ig EMK-n voltam, utána rohanás haza, gyors szopi, fürdés, átöltözés, és uzsgyi: el otthonról :-)
Mivel elég jól álltunk az idővel, elmentünk a Liszt Ferenc térre, hogy beüljünk valahova vacsizni. Körbenéztünk, de úgy igazán egyik hely sem fogott meg minket. Közben meg mindketten a Klasszt emlegettük. úgyhogy végül Klassz lett belőle :-D Ezer éve voltunk étteremben, úgy voltunk vele, hogy egy kis Klassz most "jár" nekünk.
A hely még mindig fantasztikus: idényzöldségekből készült ételek a rövid étlapon, figyelmes, kifogástalan modorú pincérek, makulátlan teríték, tökéletes ételek, tökéletes mennyiségben adagolva.
Előételnek kívül ropogós, belül krémes grillezett kacsamájat ettünk lilahagymalekvárral, utána Tibor őzpörköltet, én kacsamellet balzsamecetes céklával. Desszertnek gesztenyebrulée-t és birsalmás tarte tatint kértünk. Tényleg minden tökéletes volt. Aki nem hiszi, járjon utána ;-)

Vacsi után irány az Aréna. Ja, merthogy Sting koncertre szólt a jegyünk :-) Én még sosem voltam ilyen óriáskoncerten. Hihetetlen volt az a rengeteg, egész pontosan 11.000 ember! Egyetlen üres helyet sem láttam!!!!
A koncert fantasztikus volt! Stinget a Royal Philharmonic Orchestra kísérte, élükön egy nagyon mókás ugribugri karmesterrel. Szuperek voltak a számok, és ahogy megszólaltak. Sting még mindig tud énekelni, és még mindig tök jól néz ki (szerintem jobban, mint annó a Kapcsolat koncerten. Mondjuk szerintem ő az a pasi, aki minél idősebb, annál jobban néz ki :-) Ja, és rajongóbarát nadrágot viselt :-DDD).
Nekem egyedül a látványelemek nem tetszettek, szerintem az nagyon benga volt. Ha már jobb nem jutott eszükbe, jobb lett volna, ha inkább semmi sincs.
A koncert utolsó számait már állva tapsolta végig a közönség. Szuper volt! (Én szívesen táncoltam is volna. Kár, hogy azt nem lehetett).

A tökéletes este után kb. háromnegyed 12-re érhettünk haza. Legnagyobb meglepetésünkre Lenke ébren várt minket :-o Nem aludt el nélkülünk. Nem tudtuk, hogy fogja értékelni, hogy a nagyszülők altatják, mivel még sosem kellett nélkülem elaludnia. De ennyi rizikót most bevállaltunk. Őszintén szólva arra azért nem számítottam, hogy nem alszik el :-o Gondoltam, hogy nem valószínű, hogy sima menet lesz, de azt hittem, ha sirdogálva is, de elalszik majd, ha ringatják. Hát, nem így történt. Aztán persze kábé két perc alatt dőlt ki (szopizott).

De összességében szuper esténk volt! Jól esett kettesben lenni (na jó, a koncerten Anya is ott volt :-), kiszabadulni a mindennapokból :-)

És már megvan a következő tervem is, mire ruccanjunk ki legközelebb ;-)

Hozz zoknit! - a Menhely Alapítvány akciója

2010-11-04T13:58:00.003+01:00

Gyezsu hívta fel a figyelmemet rá, továbbadom. A Menhely Alapítvány oldaláról másolom:

2010. október 15. és december 22. között „Hozz zoknit!” akcióval hívjuk fel a figyelmet a hajléktalanság nehézségeire.

„Hozz zoknit!” felhívásunkra érkező adományokat folyamatosan fogadjuk, az összegyűlt zoknikat karácsonyi ételosztásunk napján adjuk át a rászorulók részére.

Miért zokni?
A zokni jelképes értékű ruhadarab. Amikor adományozunk, talán utolsó azoknak a tárgyaknak a sorában, melyek eszünkbe jutnának. Egy meleg zokni mindenki számára szükséges ruhadarab – különösképpen azoknak, akik oly sokszor fáznak. Gyakorlati hasznán túl éppen azt sugallja a megajándékozottnak: „Személyesen rám gondoltak”, „Én voltam fontos”. Apróságnak tűnik, valójában nem kerül sokba, mégis üzenetet közvetít.

Helyszínek, ahol le lehet adni a zoknikat:

Budapest VII. ker. Kürt utca 4. 9,00-14,00 óráig
Budapest VIII. ker. Vajdahunyad utca 3. egész nap
Budapest VIII. ker. Práter utca 29/b. 9,00-15,00 óráig

Kirándultunk

2010-11-02T21:54:00.005+01:00

Szerintem a mostani volt az első őszi hétvégénk, amikor SEMMI dolgunk nem volt. Se szüret, se EMK, se NBH, se semmi.
Nagyon vágytunk már erre: hogy együtt lehessünk, hogy semmittegyünk. Úgyhogy jól el is mentünk kirándulni - naná, hogy a Pilisbe. Gyönyörű volt az idő is, a természetről nem is beszélve :-)
A fényképező a túra második percében merült le, így sajnos képekkel nem szolgálhatok. Kénytelenek lesztek elhinni, hogy a szurdok gyönyörű volt, a gyerekek meg cukik :-D

A szurdok egy igazi gyerekes túraútvonal: rövid, könnyű terep, sokféle látnivaló, hidacskák, stb.
Bogi naaaagyon élvezte a dolgot végig! Teljesen felszabadult volt. Minden "puhamohát" megsimogatott (egy Kolompos dalban van, hogy "Fekszem puha mohaágyon", és ez Boginál amolyan álandósult szókapcsolat lett: puhamoha. illetve szerintem nem is két szóként kezeli. Viszont most látott-tapintott először mohát, szóval nagy élmény volt neki :-). végig ő volt a "túravezető": ment elöl, kereste az útjeleket :-) és közben ilyeneket mondott: "Ez most épült (ti. a szurdok), tegnap fejezték be" :-DDD Odafele menet egyszer megkérdezte, hogy szerintem ebben az erdőben élnek-e állatok. Mondtam, persze.
-Mik?
-Például madarak, bogarak, rókák...
-(5 másodperc szünet) Szerintem most már visszafordulhatunk.
:-DDD

Annyira aranyos volt! Most ezek a parái: a krokodil ugyebár, ami már egy éve tartja magát, és továbbra is az első rangú paraság mifelénk. Ezt jól mutatja az is, hogy Lenke kábé 15 szavas szókincsében is szerepel a krokodil :-D (kko-kkóó) Bogi természetesen mint mindenhol, így a Pilisben is konstatálta, hogy történetesen ott szerinte NEM élnek krokodilok. Szóval a paralények még, csak hogy nyoma legyen itt a blogon: róka, farkas, sas.

A szurdok fele menet áthaladtunk Csobánkán, és hát, nekem az állam leesett, és menten hűtleg lettem az eddigi álmomhoz, Pilisvörösvárhoz... Gyönyörű ez a község!!!! Nemigen tudnám megfogalmazni, mi olyan különös benne. De ahogy ott fekszik a hegyoldalban... Nem tudom. Az volt az első gondolatom, hogy még sosem jártam ilyen fantasztikus hangulatos helyen :-) Azóta le is csekkoltam: 3000 lakos (köztük sok sváb és cigány), egy iskola, egy óvoda, cserkészpark, házak értelmes áron, a környéken gyönyörű kirándulóhelyek, egy kastély... Mi kell még? :-) A közlekedés egy kicsit komplikáltabb: annyi, hogy a kötöttpályáig (HÉV, Pomáz) be kell buszozni. De a buszozás csak kábé 5-10 perc, és úgy tűnt, értelmes időközönként jár.
Mivel a környéken hemzsegnek a kirándulók, már azt is kitaláltuk, hogy abból fogunk élni, hogy vendégházat nyitunk. Remek lesz! Reggelire sütünk nekik bundás kalácsot, estére meg frissen vetett ággyal és hideg bodzaszörppel/forró csokival várjuk őket :-) Na, ki jön? ;-)

Finomítás

2010-10-31T23:37:00.006+01:00

Már évek óta nemigen veszünk finomított étolajat (= csak akkor használunk, ha nagy ritkán bő olajban sütünk valamit: bundás kenyér kb. negyedévente egyszer, rántott akármi évente kábé kétszer-háromszor), mert tudtam, hogy a finomítás nem egy barátságos eljárás. De hogy pontosan mit takar, annak nem néztem utána. Múltkor olvastam valahol (talán a Tudatos Vásárló Magazinban?), hogy a finomítás tulajdonképp úgy zajlik, hogy az olajat előbb agyonkezelik vegyszerekkel, majd utána jól kivonják belőle a vegyszereket mindenféle egyéb vegyszerekkel. Elég borzasztóan hangzik, nem? Utánaolvastunk, és a hír sajnos igaz.
Így készül a reklámok szerint ugyebár roppant egészséges étolaj... Jó étvágyat!...

Én többet nem veszek, az tuti! (És igazán nem is azért, mert a vegyszermaradványoktól, meg az eljárás nyilvánvalóan minden értékes anyagot megsemmisítő mivoltától tartok (bár nyilván ez is benne van a pakliban). Hanem azért, mert felháborító, hogy milyen szinten az orromnál fogva vezettek engem is: és évekig főztem a finomított olajokkal, abban a hitben, hogy ennél jobbat nem is választhatnék! Hiszen erről szóltak (szólnak) a reklámjaik :sir:) Inkább zsírban fogom kisütni azt az évi pár bundáskenyeret. Szerintem ennél még az is jobb. Az legalább természetes.

Ez jött velem szembe

2010-10-28T21:26:00.000+01:00

Nekem tetszik! :-)

2010-10-27T15:07:00.002+01:00

Kölcsön kaptunk egy mesekönyvet, amiben az egyik rajzon egy óriási és (számomra is) ijesztő fejű hernyó rág egy almafát.
Bogi félelemmel vegyes undorral nézte és kérdezte, mi az, majd fél perc múlva egy ruhacsipesszel közelített felé, és közölte, hogy "Még csipesszel sem merem megfogni. Léci lapozz Te!"
:-)
Annyira emlékszem, mikor gyerekkoromban nekem is voltak ilyenek: hogy vagy átlapoztam a félelmetes csúnyaságot, vagy szigorúan a lap egy bizonyos pontját megfogva, gyorsan lapoztam :-)

Békés demonstráció a szabad szülésért

2010-10-22T14:43:00.001+01:00

Bár nem ma volt, de mivel a dolog még mindig aktuális, beteszem a kedvenc videóm.

Bogi egyesületi tájékoztatót tart

2010-10-20T14:11:00.003+01:00

Szószerinti idézet következik (folyamatosan jegyzeteltem):

"Egyesületünk most kezdődött tegnap és mindenki tanfolyamra ment. Ölbebaba egyesület. A teremben, nem tudom, hogy hívják azt a termet, a teremben volt előadás. A Tükörterem. Villanykapcsoló egyik itt van, másik ott. És sajnos ég a villany.
Itt szoktunk minden nap enni meg vacsizni, mert minden nap tanfolyam van. Kérem szépen, mindig itt szoktunk lenni, mert mindig itt vagyunk, és csak este megyünk haza, 11-kor. Kesztyűgyár. Holnap csak délig leszünk. Még sokáig fog tartani ez a tanfolyam, nehogy bezárjam én itt az embereket! Énnálam van kulcs.
Mikor kislányka voltam - most már felnőtt vagyok - itt szaladgáltam Grétivel, Lilivel, itt laktunk a közelben.
Ez most már így van. Délelőtt itt zene lesz és táncolni fogunk, és le fogjuk vinni a Tükörteremből a szőnyegeket, mert babák lesznek.
Mikor kisgyerek voltam, itt laktunk a közelben, a Kesztyűgyárnál.
A tanfolyamok lent vannak, csak azok jöhetnek fel, akiknek van kisbabájuk: Szandi, Hajni mami, meg nekem van kisbabám.
Itt fönn lehet kapni mindenfélét: boltos, pénztáros.
Nem itt lakom, már elöltöztünk nagyon messzire. Nálam van a kulcs, én nyitottam ki, jöttek gyerekek."

Most épp nem lehet képet feltölteni a bloggerre. De fotót is csináltam a beszéd alatt, majd felteszem.

Házimozi

2010-10-18T23:04:00.000+01:00

Ha a gyerekek időben elalszanak, de mi még bírjuk egy darabig, és nincs halaszthatatlan netes elintéznivalónk (szóval nem túl gyakran), akkor filmet szoktunk nézni.
Sokszor mellényúlunk, és bénaságokat fogunk ki, de néha sikerül fogunkra valót néznünk. Tegnap sikerült. A Viharszigetet láttuk.
Hát, nem is tudom, melyikőnk volt jobban berezelve :-)))

Őszi hogyvagyunk

2010-10-16T19:55:00.009+01:00

Megvagyunk, csak semmi időm írni... Most épp van egy kicsi, mert egyedül vagyok: a család többi része ma szőlőt préselt, míg én EMK-képződtem. (ennek következtében a melleim helyén jelenleg két kődarab van. Brutális!!! Jaj... remélem, hamarosan hazaérnek...)
Szóval mi van velünk: kicsit betett a hordozós hét: naaaagyon-nagyon elfáradtam. Alapvetően jól sikerült amúgy, csak hát rendesen kiszívott az az egy hét. Pláne, hogy ilyen-olyan betegeskedések miatt sorra dőltek ki a szervező babák-anyák, egyre kevesebben voltunk szervezkedni-rendezkedni... Tibor és Anya végig bőszen felügyelték a két gyermeket, míg én nyüzsögtem. Köszönet nekik ezúton is!!!!
A lakás persze - ahogy az ilyenkor szokás - úszott. Szóval múlt héten igyekeztem utolérni a háztastást és kipihenni magam.
Csütörtökön voltunk a Textilmúzeum hordozókendő kiállításán, és szuper volt! Nagyon örülök, hogy eljutottam még a zárás előtt :-) Legközelebb Pécsen lesz megtekinthető, aki arra jár, és érdekli akár a hordozás és/vagy a régi paraszti élet, feltétlen nézze meg! :-)
Bogi múlt hét óta minden nap benn alszik az oviban. Annyira nem volt jó semmilyen szempontból ez a déli hazajövetel... Ő baromira fáradt és nyűgös volt, én nem tudtam se főzni se ebédelni. Ő soká aludt el (ha egyáltalán), és így elúszott az egész délután, mert mire felkelt, meguzsizott, kb. 17-17:30 volt. Akor meg már sehova nem indultunk el. Így viszont negyed négyre már kipihent és jóllakott, miénk a világ: mehetünk gesztenyét szedni, játszóterezni, Orczy kertezni, Károlyi kertezni... nagyon jó kis délutánjaink voltak múlt héten.
Lenke meg (az egy délutáni nagy alvás helyett) visszatért a délelőtti nagyalvás-vacsi előtti minialvás ritmusra :-o
Péntek éjjel cserkészmegbeszélés volt: készülünk a tavaszra halasztott 20éves csapatszülinapra. a megbeszélés az előzetes konfliktusokat meghazudtolva remek hangulatban telt: kb. ott és úgy folytattuk, mint ahogy évekkel ezelőtt abbahagytuk :-) szóval poénokban nem volt hiány :-) Jó volt újra körbeülni, együtt lenni, együtt gondolkodni. Az elején egész magasztos érzések is elfogtak: mert tényleg annyi mindent kaptam ettől a mozgalomtól, ettől a közösségtől! Nagyon szép évek voltak! :-) Hálás vagyok érte!
És ha már hála: ettől a daltól egyszerűen már egy hete nem tudok szabadulni. Folyamatosan dúdolódik a fejemben :-o
Na, mentem horgolni (meg fejni...) egy kicsit

Bogiságok

2010-10-08T01:06:00.004+01:00

Bogi mostanában olyan mókásakat mond. Egyik kedvence a hasonlatok. Az egyedi hasonlatok :-D Idézetek következnek:

Úgy izzadt, mint a csont!
Úgy aludtam, mint a szund!
Gyors vagyok, mint a ropi!

Egy is dalszöveg toldás:
CSigabiga, gyere ki! Ég a házad ideki!
Kapsz tejet, vajat,
borsót, tejfölt, poharat.

Ma Anya kérdezősködésére felsorolta, hogy a család összes nőtagja királynő.
Anya: A lányok mind királynők?
Bogi: Igen. A lányok mind királynők, a fiúk meg Jancsipaprikák.

Ez a Hét is jól kezdődik!

2010-10-02T13:04:00.005+01:00

Nemrég értünk haza az idei Babahordozó Hét nyitómegmozdulásáról. Fantasztikus volt! :-)
A város négy pontján kendőket a magasba tartva alagutakat csináltunk, és így masíroztunk a Corvin mozi felé, közben meg persze osztogattuk a szórólapokat is. Aki szembejött, átbújhatott az alagúton. Persze volt, aki nem akart, de sokkal több volt a játékos kedvű ember, sok idős néni és bácsi is lelkesen bújkált a kendők alatt :-)
Sokan láttak minket az autókból, villamosról is. És a Corvinnál aztán igazán hatalmas alagút lett a négy csapatnyi alagútból! Szerintem kb. 50 kendőből állt a végső, közös alagút. Szép volt, felemelő! Remek volt a hangulat, és még sajtóérdelődés is volt! Szóval azt hiszem, maximálisan elérte a célját a megmozdulás :-)
Utána akinek volt kedve, részt vehetett a Corvinban a Nyilvános szoptatás kampányban is. (Na, persze ott még nagyobb sajtóérdeklődés volt: amint azt tudjuk, a cici kell a fotósoknak :-D )
Jövő héten tehát Babahordozó Hét sok-sok helyen: vidéken, fővárosi kerületekben, no és a Kesztyűgyárban! Gyertek! :-)

Ozsonna

2010-10-01T16:05:00.005+01:00

Bogi ma délben megkapta az oviban az uzsonnáját, hogy hozzuk haza. Egy kifli volt az, és egy D.anone termék. A neve: "Nap mint nap". Élesszemű és -eszű, rendületlenül gyanakvó tudatos vásárlónak (jelen esetben én :-)) ugyebár már ez szemet szúr. Úgy értem, ha egy termék neve valami fantáziahülyeség, nem pedig a termék megnevezése. Lsd. "Reggeli ital" és társai. Aztán a következő szemszúró: "Bomba ár! 39Ft". Több, mint gyanús. A sarokban pedig egy hatalmas eperrajz, rajta a felirat: "eperízű". Hát, ezek után sok jóra már nem számíthat az ember...

A készítmény pontos megnevezése "Nap mint nap - élő joghurtultúrát tartalmazó, eperízű fermentált készítmény". Összetevők: tej, tejsavó, víz, cukor, édes tejsavópor, módosított kukoricakeményítő, zselatin, színezékek (kárminok), élő joghurtultúra, eperaroma, vitaminok (B6-vitamin, folsav, B12-vitamin). Elkövettem azt a hibát, hogy nem néztem meg, mit írt ki a mai uzsonnára az étkeztető cég. Minden esetre pótolni fogom a hiányosságom, mert van egy olyan aljas gyanúm, hogy a papíron joghurt szerepelt ma a táblázatban. Márpedig ez a termék ugyebár nem joghurt. Sőt, van egy még aljasabb gyanúm, miszerint nagy valószínűséggel "gyümölcsjoghurt" szerepelhetett a papíron. Márpedig ez nem se nem gyümölcs, se nem joghurt. Meg fogom nézni hétfőn a mai menüt, és ha igazam van, írni fogok az étkeztető cégnek. Mert a papíron azt szeretném olvasni, amit a gyerekek esznek. Ha nem joghurtot esznek, ne azt írják ki. A zalait sem szokás pármai sonkának becézni a kiírásban. Nem véletlen nem hívhatja a D. sem joghurtnak ezt a terméket.

Ja, és még egy mondat a színezékekről! A legfrissebb Tudatos Vásárló Magazinban olvastam, hogy "Egy új EU-szabályozás miatt 2010. július 20-tól a narancssárga (E110), kinolinsárga (E104), azorubin (E122), alluravörös (E129), tatrazin (E102) és neokokcin (E124) színezékeket tartalmazó élelmiszereken megjelenik "A színezék(ek) a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat(nak)" jelölés."

Hát, jó étvágyat...

Vigyázat! Robbanásveszély!

2010-09-27T22:08:00.007+01:00

Bogi tele van feszültséggel. Tele! Gondolom, hogy csak nyomja, nyomja le magában az oviban a dolgokat (mert ott ugyebár - látszólag - semmi gond: már reggel sem sír, játszik, és persze ezerrel betartja a szabályokat - mert szerencsétlennek ez a mániája: megfelelni, szabályokat betartani). Mondjuk egyrészt tök jó, hogy kijön végül valahol a feszültsége. Másrészt borzasztó, hogy mennyire ideges, ingerült délután és este. Iszonyatos stílusban beszél mindannyiunkkal: kiabál, puffog, méltatlankodik, ha nem reagál az ember, kb. 2(!) másodperc elteltével már a plafonon van, és úgy üvölti, hogy "Nem segítesz?! Nem hallod, mit mondtam? Most azonnal ...." stb... :-( Még nagyon nehéz jól kezelnem őt. Egyrészt mert őszintén szólva nekem is eldurran az agyam attól a stílustól, ahogy beszél, másrészt meg mert nehéz ilyenkor normális reakciót megfogalmazni. Azért az EMK talán segít, próbálom alkalmazni az ott tanultakat (már két alkalom megvolt a tanfolyamból).

A nagy visszatérés (haha)

2010-09-26T22:50:00.009+01:00

Szegény kis blog... nem kissé hanyagolom az utóbbi időben.
De egyszerűen nem fér bele az időmbe bejegyzéseket írni. Ugyanakkor hiányzik, hogy nem marad nyoma egy csomó mindennek, ami történik velünk.
Tibortól ma a twitterről érdeklődtem. csak azt tudtam, hogy az egy mini műfaj, gondoltam, az jó lesz nekem. De kiderült, hogy csak max.160 karakter lehet egy bejegyzés, amit kicsit kevésnek tartok. persze az sem jó, ha túl sok/nincs korlát (mint itt), mert akkor meg abba a hibába esek, hogy ha egyszer belekezdek, akkor nem bírom abbahagyni, és több időt töltök a dologgal, mint amennyit kéne. szóval valami köztes megoldás lenne jó.

Így hát arra gondoltam, maradok mégis a jó öreg bloggernél (azaz itt), és igyekszem sűrűbben írni (ha lehet, naponta - hát, ez enyhén szólva merész kijelentés így egy héttel az NBH előtt...). Viszont ezek egyelőre - a blog címéhez hűen - tényleg csak szösszenetek, egy-két mondatok lesznek. csak hogy nyoma maradjon a történéseknek: hogy éppen mit mondott Bogi, mit csinált Lenke, mi járt a fejemben. Hát, erre lehet számítani, ha még egyáltalán olvas itt valaki.

És akkor jöjjön is rögtön a mai napi szöszmösz. Ami lehet, hogy kicsit hosszabb lesz, mint amit gondoltam (na tessék, máris annyi a tervemnek).

Ma köszönt el Eszter a gyüliben. Ahogy sejthető volt, én szokásomhoz híven végigsírtam az egész alkalmat. Nagyon szép és megható volt maga a délután is, és az is, ahogy Eszter elmesélte, hogyan élte-éli meg ezeket az időket. Alázat. Nekem ez volt a kulcsszava a történetnek. És persze a hit, bizalom, szolgálat... András Mary Poppinshoz hasonlította Esztert: aki megérkezik a keleti széllel, de ha megjön a nyugati szél, mennie kell. Most mennie kell. Nem is tudom elképzelni, milyen lehetett ma, ennyi év után utoljára kilépni a templomajtón. És elindulni valami egészen új, egészen bizonytalan felé. Fantasztikus, hogy Eszter mindezt micsoda hittel teszi: teljes egészében Istenre bízva az életét.

Nekem meg már most hiányzik. A nevetése, az optimizmusa, a lendülete, az igehirdetései, az ölelései... Még nem is tudom elképzelni, milyen lesz nélküle karácsonyozni, úrvacsorázni, gyülitáborozni... Egész más lesz ezentúl Gazdagrét, az biztos.

Jó utat, Eszter! Isten áldjon!

Sajnos, hogy elmúlt már, a hosszú, forró(???) nyár...

2010-09-25T00:28:00.000+01:00

Ezt a postot még nyár végén írtam. Ha már nem volt időm mindig részletesen blogolni, legalább egy kis gyors összefoglaló legyen a nyárról. Nekem ilyen volt, ez volt:

bazilika - felemelő
ribizli, lecsó. vacak dinnyék
esküvő - érdekes
vár - romanikus
első lépések - megható
sok-sok eső - lehangoló
Pilis - közös álom
Utcazene fesztivál - találkozások
Balaton, hajó - szél
torták - 1, 30, 50
Bognár Szilvi - egész nap
libegő - pánik
lángos - sok-sok és jobbnál jobbak
horgolás - kikapcsol
citromos gösser - a szoptatós sör
Lego - a nyár játéka
Rózsa - pedig nem is illatos
se nyaralás, se gyülitábor - ezt elbénáztuk
roller - szabadság, száguldás, farizom
Őrhalom - emlékek
állatkert - mindig új
orángután- és gorillabébi - van mit tanulnunk
első pár kiscipő
ovi - izgalom

És jön az ősz. Az egyik kedvenc évszakom - a másik három mellett :-D
Bogi ovis lesz.
A cserkészcsapat húsz éves.
Babahordozó Hétből már a harmadikat szervezzük.
A gyüliben elköszön Eszter.
Kommunikációs tanfolyamra megyünk. És fogorvoshoz.
Penészmentesítünk. Lomszobát bútorozunk.

És még mennyi mindent szeretnék?!
Leginkább eljárni tánciskolába, és belekezdeni a szakdolgozatírásba. Tanfolyamvezetői képzést befejezni.

Ismét Nemzetközi Babahordozó Hét!

2010-09-10T23:56:00.004+01:00

Idén már igazán és tényleg mint Ölbebaba csatlakoztunk a nemzetközi kezdeményezéshez!
Az általunk szervezett programokkal kapcsolatban minden részletet megtaláltok a honlapon: http://www.babahordozohet.hu/

Gyertek! Idén is igyekszünk mindenből a legjobbat nyújtani a látogatóknak! Remek témákhoz remek előadók, kiscsoportos beszélgetések, tanácsadás, fotókiállítás, rajzpályázat, szombaton családi programok, vásár, tombla, haddelhadd! Zárásként pedig a Bran fogja a talpalávalót húzni nekünk! Szerintem nem érdemes kihagyni! :-)

Hát, ez annyira kedves! :-)

2010-08-16T22:00:00.000+01:00

Ha lenne időm blogolni...

2010-07-08T16:01:00.002+01:00

Akkor most arról írnék, hogy Lenke több mint valószínű, hogy ipari alpinistának készül. Mindenhova, de tényleg MINDENHOVA felmászik, bebújik, átbújik, stb... Néha leesik, néha beszorul, de ez nem szegi kedvét hosszú távon.
Írnék arról is, hogy egyre kevesebbszer vesz be a szájába dolgokat, viszont ha mégis, akkor időnként azt gyorsan le is nyeli, ha közelítek felé, hogy kivegyem... Múltkor pl. egy kb cseresznyemag nagyságú műanyaggolyót nyelt le. Ma egy csat "fogát"...
Szókincse bővülőben! Ő is nagy kutyfan lett, "vava, vava" mondja, ha kutyát lát vagy hall, vagy csak eszébe jut :-D
Nagy szenvedések árán kibújt a 7. foga (bal alsó kettes).

Édesen megölel minket, ha ölbe vesszük, lábát terpesztartásba emeli :-) Sír, ha Tibor dolgozni megy reggelente. És egyébként BÁRMIT elmind szavak nélkül, hihetetlen! Kér, panaszkodik, örül - ritka kivétel, ha nem tudjuk, hogy éppen mit akar, mert tényleg annyira egyértelműen mutatja, nézi, amiről "beszél", nagyon kifejező. Utánoz. Ha használati tárgyak akadnak a kezébe, sokszor mutatja, mire való: pl. a csatot a fejére biggyeszti, ilyesmik (sosem tanítottuk ilyesmire, nem mutogattuk neki, hogy azt oda kell tenni. tehát ezek szimplán abból erednek, hogy lát minket, hogyan használjuk a tárgyakat.)
Figyeli a különféle hangokat. Most pl. épp egy repülő ment el: halandzsázva mutogat ki az ablakon.

Aztán írnék arról is, hogy Bogi milyen nagylány. És hogy az utóbbi időben sok-sok felismerésem volt vele kapcsolatban: hogy mennyire könnyen kezelhető és együttműködő gyerek. És hogy az első 8 hónaptól eltekintve lényegében mindig is az volt. Persze nem tagadom, hogy időnként baromi nehéz perceket szerez, meg szokott elfogyni a türelmem, és nagyon elegem tud lenni néha a heppjeiből. De sztem ennyi simán belefér, úgy is mondhatnám, ennyi kell. Hálát adok pl. azért is, hogy a testvérféltékenysége is abban jelentkezik, hogy ő időnként "baba". Ha jó kedve van, akkor ez azt jelenti, hogy úgy jár ("babalépés"), úgy gagyog, stb. mint egy baba. Utánozza Lenkét. Ha rossz kedve van, akkor pedig "Ölbe! Ölbe!" üvöltésekben merül ki a babaság. Sztem százszor jobb, mintha verné Lenkét. Bár kétségtelen, hogy múlt pénteken azért elég embert (türelmet) próbáló volt a rekord hosszúságú, másfél órás babasága! :-o
Konfliktusaik persze vannak Lenkével. Egyre több, hiszen Lenke is megy, mindent akar, Bogi meg ugye nem akarja, hogy Lenke is mindent akarjon :-)

De ezen kívül édesen gondoskodik róla, óvja, vigyázza, nevetgél vele, ha én épp nem tudok menni, és Lenke nyűgös, ölbe veszi... :-)

aztán ha még ennél is több időm lenne, akkor írnék arról is, hogy tegnap hogyan lett 10 kiló ribizlink, és hogyan főztük be éjszaka. És írnék egy hosszú fényképes postot arról, micsoda vicces dolog volt, amiket 20 éve egymás emlékkönyveibe írtunk, rajzoltunk. Nem tudom, manapság vannak-e még emlékkönyvek. Én nemrég találtam meg a sajátjaimat, és ma olvasgattam-nézegettem. hihetetlen gyöngyszemek vannak benne. Például a kis behajtott sarkok a roppant humoros titkokkal, meg az indigózott rajzok, no és a versikékről nem is beszélve! Egy osztálytársam pl. ezt írta:

"Kék szemű kis tündér,
mosolygó kis hamis,
minek neked emlék,
hisz az vagy magad is"

Sosem volt kék szemem :-DDDD

Ennél amúgy már csak a Barátságfüzet volt viccesebb! Nem tudom, ki emlékszik rá: minden oldal tetjén egy kérdés, és alatta mindenki megválaszolta a saját sorszámánál. Pl. Ki a kedvenc együttesed, mi a kedvenc ételed és satöbbi. Ezt is megtaláltam pár hete, mikor otthon voltunk. Szerzett nekünk egy mókás negyed órát a végigolvasása :-DDD

2010-06-27T22:41:00.002+01:00

Egész este a blogsablonnal vacakoltam, és ennyire jutottam :-(((

Hát, ennél valami sokkal jobbat gondoltam, de hiába voltak gyönyörű háttérképek, használat közben egyáltalán nem tetszettek, mert én nem szeretem, ha a design az olvashatóság rovására megy. Márpedig olyan volt a pöttyös háttér (mályva, zöld és barna és lila színben is, minden árnyalatban), és olyan volt még a többi kb. 15 háttér is, amit kipróbáltam :-(((

Szóval így lett ez a roppant "eredeti" háttér... Egyelőre marad, mert már így is sok idő volt, amit ezzel vacakolva töltöttem.

Híd

2010-06-25T13:51:00.001+01:00

17 rendszeres olvasó?

2010-06-23T23:57:00.003+01:00

Ezt írta ma ki nekem a blogger. Én már a korábbi egy-kettőn is csodálkoztam. De hogy 17 legyen? Pláne mikor ennyire hanyagolva van szegény kis blog... Minden esetre köszönöm szépen! Igyekszem néha írni is, hogy legyen mit olvasni az olvasóknak :-D
És ha nagyon rá fogok érni, akkor asszem barkácsolok majd kicsit a külcsínyen is. Mert kicsit uncsi már ez a macikislány nekem. Meg nem illik a nyárhoz, olyan télies (Mondjuk amilyen nyár idáig volt? ahhoz akár még illhet - van ilyen szó? - is.)
No, és nem utolsósorban láttam, hogy most nagy újtások vannak a blogger szerkesztőjén (véééégre!). Kedvem lenne kipróbálgatni :-)

Szülinap

2010-06-15T13:30:00.006+01:00

Csodaszép napunk volt tegnap. Azzal kezdődött, hogy reggel kaptam az oviból egy telefont, miszerint átvették Bogit a hőn áhított csoportba. Nagyon boldogok voltunk :-)
Aztán jött egy pár órás nagy eső - ez mondjuk annyira nem volt vidám. De délutánra kisütött a nap, és úgy döntöttünk, elmegyük a Bazilikába. Pár éve egyszer Anyával voltam ott. Már nem is tudom, hogy kerültünk oda, minden esetre bementünk, megmásztuk a sok-sok lépcsőt, és körbejártuk a kupolát. Csodálatos a kilátás onnan (ez az ország harmadik legmagasabb épülete), hihetetlen, milyen messzire ellátni, az ember lába alatt hever egész Budapest! Azóta már végig lift visz a kupolához, aminek így gyerekekkel nehezítve én igencsak örültem. Persze így elmaradt a "megcsináltam"-érzés öröme, de szerintem Boginak még nagyon sok lett volna a lépcsőzés. Lefele azért félig gyalog jöttünk.
Aztán Tibor javaslatára elmentünk a Szabadság térre, hogy megnézzük az új szökőkutat. Bár a szökőkút most nem érzékelős üzemmódban működött, azért így is nagyon élveztük :-D
Utána fagyiztunk, majd játszótereztünk egyet. De Bogi folyamatosan csak a szökőkútra vágyott, így visszatértünk oda. Egy tanyálás következtében csuromvizes lett a ruhája, úgyhogy attól kezdve egy szál bugyiban nyomta a rohangálást. Induláskor voltunk csak bajban, mert váltásbugyi ugyan volt nálunk, de azon kívül semmi más. A nap már lemenőben, meg amúgy is: egyszál bugyiban azért mégse szerettük volna hazavinni őt (bkv-val voltunk). Nem volt mit tenni, gondoltam, körécsavarom a kendőt (amit biztos, ami biztos, jól jöhet még a lépcsőmászásnál alapon dobtam be a hátizsákba induláskor). A végeredmény tulajdonképpen nem is lett volna rossz, ha nem épp ez a boleró van nálunk (ami persze remekül illett a csuromvizes ruhához), és nem töri Bogi lábát a szandál, amiért pedig fel kellett vennie a szintén idétlenül oda nem illő térdzoknit...

Gondoltam, megpróbálok javítani a helyzeten, és inkább száriszerűen kötöm rá a kendőt, hátha jobb lesz az összhatás. Hááát, sokkal nem lett jobb. A kiskrisnás képbe sem passzolt bele a pöttyös boleró és a pink zokni :-D Pedig amúgy jól sikerült a szári is :-) (arról nincs fotó). De amint elindultunk volna, Összefutttunk Tibor egyik volt osztálytársával, közben Bogi megint elesett, és mivel egyrészt nagyot esett, másrészt már nagyon fáradt volt, eléggé kiakadt. És ugye még ott volt szegényen az idétlen szerelés... szóval javasoltam Tibornak, hogy mégiscsak használjuk eredeti funkciójában a kendőt, és vegye fel Bogit a hátára. Így is lett. Hazaértünk .-)

Itthon aztán tortáztunk: Lenke nagyon élvezte a gyertyát, meg az éneklést. Egy darabig. Aztán elkezdte a jussát követelni, és jól be is lakott a meggyszemekből (semmi mást nem evett a tortából). Utána Bogi odaadta neki az általam varrt manót, Lenke meg jól kicsomagolta. Atán volt egy kis lufizás, amiközben az egyéves balesetet szenvedett (ráfeküdt a lufira, az szétdurrant, ő meg állra esett, vérzett a szája). Úgyhogy valamikor ekkor véget is ért a buli, fürdés, alvás :-)

Nagyon jó kis nap volt!

(a vetítésre kattintva megnézhetők teljes méretben is a képek)

Egy éves!!!

2010-06-14T11:02:00.006+01:00

Puha, meleg, nyugodt. Talán ez a három szó lett volna a legjellemzőbb Lenkére egy évvel ezelőtt.

Ha ma három szót kéne írni róla, én azt írnám: kedves, vidám, ragaszkodó.

Hihetetlenül él bennem még mindig a születése minden pillanata. Nagyon szép élmény volt! És mennyi minden történt vele azóta?! Az első hónapokban csak hordozva érezte jól magát, most meg itthon már nem is hordozzuk. Nem igényli. Aztán jött az ujjszopása. Olyan érdekes, hogy hiába tudom, jönnek-mennek az ilyen-olyan hóbortok a kisbabáknál, mégis mikor aktuálisan benne vagyunk valamiben, azt gondolom, ennek már sosem lesz vége. Így voltam az ujjszopásával is. Többen is írtátok annó, hogy a gyereketek is csak pár hónapig volt ujjszopós, aztán ahogy jött, úgy vége is lett egyszercsak. Én meg akkor is azt gondoltam, amilyen boldogan Lenke szopja az ujját, hát, ez nem pár hónapos hobbi lesz. Aztán mégis.

Szóval eltelt egy év, annyi változás történt az életében, mint talán ezután sosem. Kapaszkodás nélkül áll, kapaszkodva jár, fel-le mászik az ágyról. Nagyon érdekes, milyen tudatos a mozgásfejlődésben. Mindig tudatában van, ha valami új mozgást sikerül véghez vinnie. Örül neki, kurjongat, tapsol. Az ágyról lemászást is úgy tanulta meg, hogy egyszer véletlenül úgy alakult, hogy hason fekve, szépen lábbal előre lejött az ágyról. És azonnal látszódott rajta, hogy annak is nagyon örült, felfogta, hogy mi történt. És ettől kezdve le tud mászni az ágyról, többet egyszer sem kellett ezen aggódni. Le tud jönni és le is jön. (Bogi sokal hosszabban, tanulta ezt, határozottan emlékszem. Mert nagyon vártuk, hogy meg tudja csinálni egyedül. de nála ez egy hosszú folyamat volt, sok véletlen lejövés után tanulta meg, hogy hogyan kell.) Öröm nézni, hogy milyen élvezettel eszik! És etet minket is :-) Bontakozik az akarta, és már nagyon fel tud háborodni, ha valaki/valami akadályozza őt a saját kis dolgaiban. Édesen hangsúlyozva halandzsázik, és az első igazi szava neki is ugyanaz, mint Boginak volt: hoppá :-) Utánoz, hihetetlen! Valamelyik nap egyedül matatott kinn az erkélyen, és mikor kimentem, kiderült, hogy főzött odakinn!!! Állt a tűzhely mellett, rajta egy kistál és abban kavargatott a fakanállal már jóideje :-o Teljesen ledöbbentem. Aztán gyorsan le is fotóztam.

A száraz adatok: 6 foga van, 80-as ruhákat hord, és továbbra is lövésünk nincs, hány kiló * (de ha nem felejtem el, valamikor megpróbálom megmérni, mert kíváncsi vagyok. A nagykönyv szerint a babák rendszerint megtriplázzák a születési súlyukat ekkorra. Hát, Lenke biztos, hogy nem tart ott! :-) De nem is baj :-) Időközben megpróbáltam lemérni. Valahol 8 és 9 kiló között van.

A szeme gyönyörű: hatalmas és kék (belül sárgás, kívül kék)! Ezt valamelyik nagyszülőtől örökölte.

Folyton vidám. Annyi, de annyi boldogságot hozott az életünkbe! Nagyon jó érzés, hogy itt van velünk, nap mint nap hálát adok érte :-)

Isten éltessen nagyon sokáig, kicsi Lenke!

(Csodás napunk volt ma. Remélem, valamikor a héten tudok majd jönni a képekkel, beszámolóval.)

*megmértem: 9050 gr.

Hangok a várakozásban

2010-06-08T12:06:00.006+01:00

Már egy hét sincs Lenke születésnapjáig. Folyamatosan kavarognak bennem a tavaly ilyenkori emlékek: a várakozás, a magam előtt tolt hatalmas pocak, a Bogival kettesben töltött utolsó idők emléke, a vajúdás... Mindig eszembe jut egy-egy apró, jelentéktelennek tűnő mozzanat. És sokat jár a fejemben Palya Bea dala, amit tavaly szinte folyamatosan dudorásztam, de Lenke születése óta szerintem egyszer sem.
És akkor egyszercsak egész véletlenül(?) rábukkantam Szabó T. Anna versére. És kész, végem volt, megsemmisültem. Annyira megérintett, annyira arról szól, amit egy éve éreztem! Csodálatos! Nem bírok betelni vele, akárhányszor olvasom.
Tibornak is mondtam, hogy találtam egy fantasztikus verset, és majd felteszem ide. De igazából nem tudom, hogy férfiként mennyire lehet átélhető ez a vers...

Szabó T. Anna: Hangok a várakozásban

(Az asszony beszél)

Mellem hasamra, hasam combomra omlik,
gerincem roppan, derekam fáj, mellbimbóm körül barna udvar.
Eres a lábam, püffed az arcom, beleim között ki dörömböl?
Nehéz vagyok már, szülni vágyom.

Köldököm ferdén előreugrik, bőröm felreped, mint a szilva,
derekam, combom csupa párna, készül a puha ringatásra,
valaki rugdos, mocorog bennem, érzem a könyökét, érzem a térdét –
nehéz vagyok már, szülni vágyom.

Lehet, hogy ezt, így, már soha többé, lehet, hogy ő lesz az utolsó,
tudom, hogy rögtön, mihelyst künn lesz, méhembe megint visszahúznám,
ne legyek egyedül, legyek a fészke, legyen a közepem, érezzem újra:
nehéz vagyok már, szülni vágyom.

Hordom a terhem, almafa ősszel, itt van az óra, fürdöm a fényben,
ég fele nyúlok, föld fele hajlok, tudom a titkot, áldás, áldás,
beteljesítem, amiért lettem, ez a teljesség, ez a perc – mégis:
nehéz vagyok már, szülni vágyom.

(És újra szól)

Éjszaka van, és mind elhagytak engem.
Férjem, fiam nyugodtan alszanak.
De mozdul, fordul a harmadik bennem,
egy tapintásról ismerős alak:
a lába, karja, térde kifeszíti
a bőrömet, mint keret a dobot,
saját ütemét belém kényszeríti,
ahogy mozog és kapkodón dobog,
képére formál, magává gyúr engem,
hogy ezentúl már egy legyek vele,
hogy bennem-létét soha ne feledjem,
hogy mardosson majd mohó melege.

Jaj, két fiaim: karom, ölelésem,
siető lábam, otthonos ölem –
nélkülük egész nem vagyok egészen,
de ők egészek lesznek nélkülem.

(És fellázad)

Miért nem lettem éles, tiszta szellem?
A fájdalomnak testet mért adok?
Miért fordultam békességem ellen?
Hogy megtudjam, hogy halandó vagyok?
Azt hittem: épp így leszek halhatatlan.
Vagy – tudom én? Az érv nem izgatott,
csak foganni és teremni akartam,
csak fogadni a teremtő magot.

(Ezt mondja Pythia )

De aki a magot magába fogadta,
megnyílik az idő mélye alatta,
világok méhe vajúdik tőle –

ki tudja, kit ránt elő belőle,
szűk üregekből tág levegőre,
messzi időkből kit tol a létre,
újra ölésre, új ölelésre.

(Mária hangja messziről)

Fogadjátok és szüljétek mindet!
Megváltanak majd, szeretnek minket.
Jó hírt fogadtam, fiat fogantam,
más akaratnak, halálnak adtam.

Engem akart, hát hadd legyek eszköz!
Hadd legyek áldott asszonyaid közt.
Testembe szálla – illesse hála –
isteni léte, földi halála.

(Magdolna hangja közelről)

Mért vagyok asszony? Tűrök és várok:
halál kezében húsom a zálog –
adom-e majd, ha cserébe kéri?
Megváltást vártok ? Szeretek élni.

Adjam a vérem? Nyújtsam a testem?
Magamat végleg kényére vessem?
Nézzem, ha rezzen, lessem, ha szusszan,
várjam, ha elmegy, vágyjam, ha itt van,
s mint a szuka, ha kicsinyét ója,
legyek kuckója, vigasztalója…?

Gyenge vagyok – mit tehetek érte?
Lenyaljam tán, ha csordul a vére?
Enyhítsem lázát hűs tenyeremmel?
Fájdalom ellen senki az ember.

(És az asszony válaszol)

Ó, puha háta, combja, térde!
Ó, ölelése édessége!
Függeszkedése! Ragaszkodása!
Csepp tenyerének símogatása!
Gyöngék hatalmas gyöngédsége!
Születni, szülni érdemes érte.

Éjente ágyához lopózom,
leheletével takarózom –
fekete pillás, lehunyt szemeknek
suttogom egyre: nagyon szeretlek…

(forrás)

Dorottya legyőzi a hisztit

2010-06-05T13:56:00.004+01:00

Ez a címe Lackfi János versének. De nem értem, miért, mert ez a vers teljesen egyértelmű, hogy Bogiról szól :-D

A hiszti sós-zsák lehet,
Százötven kiló,
Lábamra csimpaszkodik,
Mint óriási ló.

Felemelni nem tudom,
A hiszti nehéz,
Lerogy alatta a láb,
Megfájdul a kéz.

Rángat össze-vissza csak,
Jobbra-balra ráz,
Földre húz, ordíttat is,
Zeng belé a ház.

Kifacsarja a szemem,
A könnyem csöpög,
Orromból üveg folyik,
Kövörösödök.

Bármit kérnek tőlem, az
Nem tetszik neki,
Biztat, mondjak rá NEMet,
Lábam tekeri.

De ha apa megölel,
A simogatás
A száz kilót leszedi,
Majd cipelje más.

Ha majd apa felemel,
Elbír engemet,
Könnyű lufi lettem, és
Szinte lebegek.

(forrás)

Nyertem!

2010-06-04T12:27:00.004+01:00

De jó!!! :-) Bár nem azért játszottam, hogy nyerjek. Az motivált, hogy annyi jó ötletet kapok az Alkotó mami blogról, és egy kicsit "visszatörlesszek" én is Krisztinek, no meg hogy megmutassam neki, amit az általa összemazsolázott ötletek alapján eddig készítettem. És a veszprémi tartózkodásunk alatt a szokásosnál több időm volt alkotni is, úgyhogy volt mivel pályázni :-)

Íme az eredményhirdetés.

A labdák, gólyalábak, szélkarikák mind kipróbálhatók lesznek a Hordozásünnepen ;-)

Szerelem

2010-06-04T12:11:00.003+01:00

Bogi egyik kedvence a Szájról szájra albumról ez a szám. Gyakran énekli is: "Szereelem, szeerelem"
Ma is már jóideje ezt énekelgette, aztán mivel ma meglehetősen alkotó kedvében volt, egyszercsak folytatása is kerkedett a dalnak: "leszerelem, visszaszerelem, leszerelem, visszaszerelem"
Hát, nagyon mókás volt - legalábbis nekem :-D

MR2 Szimfonik

2010-06-02T18:20:00.001+01:00

Ez a szerelem!
Nem tudom máshogy betenni. Az alsó videó maga a szám.
:-)

Új szelek

2010-06-01T10:35:00.005+01:00

Rég írtam, és mennyi minden történt azóta!

Bogi szobatiszta lett három hete. Közölte, hogy ő mostantól bugyit kér, és vécébe pisil-kakil, és lőn :-)

Lenke megtanult lépcsőn felmenni, mindenre felmászni, oldalazva is nagyon gyorsan jár és önállóan is tud már állni. Roppantul örül neki, mint mindig minden új mozgásnak :-) És mingyá egy éves, őrület! Még mindig hihetetlen nekem!

Tegnap jött a hír, hogy Bogit nem abba a csoportba vette fel az óvodavezető, amelyikbe kértük (és amelyikbe meg is ígérte, hogy teszi...). Teljes hidegzuhanyként ért a hír, abszolut nem számítottunk erre, és most azon agyalunk, mitévők legyünk. Mert nekünk csakis a válaszott csoport jöhet szóba. A többiben láttuk, amit láttunk: nem utunk egyik sem.

Két hetet Veszprémben voltunk, sokat kézműveskedtem. Varrtam, horgoltam, készül Lenke szülinapi manója.

Tibor közben világot járt: volt egy konferencián Londonban, majd ACDC koncerten Varsóban. Én pedig Szlovéniáról álmodom - a tervek szerint idén elmegyünk négyesben nyaralni.

Véget ért a fogyim - helyesebben egy héttel korábban véget vetettem neki. 8 kilót fogytam, hát, nem túl sok, én kb. másfélszer ennyire számítottam az elején. Azóta viszont eszek mindent, és nem is keveset... Az a terv, hogy "cserébe" hetente kétszer egy órát tornászni fogok. Úgy legyen! :-)

Ezerrel szervezzük az egyesületi dolgokat, van már bankszámlánk, meg aláírási címpéldányom, szerdán a tévébe megyünk, vasárnap pedig Hordozásünnep, gyertek! :-)

És közben meg ma már június van, de a hőmérő 14 fokot mutat!!! Szakad az eső, fúj a szél... Hát, egyszer majdcsak lesz meleg is idén...

Unatkozik!!!!????

2010-05-14T09:39:00.003+01:00

8-kor keltünk, most fél 11 van. Bogi ébredés óta _folyamatosan_ unatkozik. Na jó, kipakolt a mosogatógépből. De ennyi. Ezen kívül vagy unatkozik, vagy retardálva Lenkét utánozza. Napok óta ez a "program".

Ma egészen mostanáig tettem a dolgomat, mint máskor is: öltöztettem, pelusoztam, mostam, teregettem, pakoltam, stb... Most ideültem a gép elé megnézni az emaileket, Bogi most azért nyíg, hogy tegyek be egy dvd-t :-ooooo Mi van??? Hát, ez több, mint durva! (Nem szokott dvd-t nézni. A héten megnézett két epizód Mazsolát.) Mitől játszott el három évig tök jól, és miért nem tud játszani napok óta?? Az agyamra megy ez az unatkozás! És ha ajánlok neki játékokat, arra sem harap rá. Ő főállásban unatkozik. Fú. Nem gondoltam volna, hogy így fogok érezni, de időnként naaagyon várom a szeptembert. Nem magam miatt, hanem miatta. Ezt az unatkozást még nézni is rossz, nemhogy megélni :-o

Na, megyek is, mert most már a földön fetrengve sír valami hülyeség miatt - Lenke meg kontrázik, mert ő meg már álmos.

húh.

Tánc a világ körül

2010-05-12T21:11:00.004+01:00

Ez a videó kb. félévente egyszer eszembe jut, és akkor megnézem.
Annyira jó az egész: az ötlet, a képek, ez a szerencsétlen tánc, az esőben-szélben-napsütésben is önfeledten bolondozó tömeg, a zene... No, és a "hamisítatlan gépészmérnök-kollégista kinézetű srác" - ahogy egyszer Orsi mondta :-)

Vácrátót

2010-05-10T23:42:00.003+01:00

Szombaton Vácrátóton voltunk a Botanikus kertben. Annyi jót hallottam róla, most végre megnéztük. Tényleg hangulatos hely és van egy remek kis látogatóközpont is a bejáratnál egy csomó érdekes, interaktív dologgal: láttunk pl. bagolyköpetet, mókusrágta tobozt, fészkeket, lábnyomokat, kígyóbőrt... Tényleg igényes kis kiállítás.
A botanikus kert közepén egy nagy tó van sok kis híddal (meg sok szúnyoggal). Hallottunk békákat, rengeteg madarat, láttunk mókust (odafele). Volt egy vizimalom is - kár, hogy nem működött. Ja, és még egy kár: hogy sehol nem szabad rálépni a fűre :-( Jó lett volna, ha van legalább egy olyan rész, ahol le lehet kicsit telepedni.

Lánclevél

2010-05-06T22:28:00.002+01:00

Mindig megdöbbenek, mikor olyan emaileket kapok ismerősöktől!, hogy csak most az egyszer küldjem tovább, mert majd akkor a beteg kisgyerek az elküldött mailek után megkapja a millióit a műtétre, stb...
Jaj. Felnőtt emberek hogy vehetnek be ilyen baromságokat?

A másik kedvencem az "elveszett a gyerekem" levél. Persze mindig dátum nélkül, de azért mindig akad, aki képes továbbküldeni.
De amit ma kaptam, hát, az minden eddigit felülmúlt. Soha végig sem olvasom ezeket, most is csak ránéztem, hogy sehol egy dátum, garantáltan kamu az egész. De valahogy megakadt a szemem a szövegen, és most becsülettel végigolvastam. Döbbenet. Teljesen biztos vagyok benne, hogy aki ezt továbbküldte, nem olvasta el. De akkor meg minek küldi tovább, ha ő maga el sem olvasta? Komolyan nem értem. Idézem a levelet:

"Eltűnt a kislányom 5. napja, a rendőrségre nem tudunk
számítani szeretnénk ha valaki elküldené körlevélbe
mindenkinek akinek csak tudja, hogy eltűunt Rácz Vivien
született 1993. augusztus 29 személyleírás:152 cm,
átlagos testalkatú,barna hajú és szemű fehér fogú ismertető jele
nincs! Eltünésekor sötétkék farmerben sötétbarna derékig
érő kapucnis kabátban és fehér nike sportcipőben volt.
...Legyen Szívetek Két Kattintást Rászánni egy ember
életre !"

Fehér fogú - láttatok már olyat??? Ja, és az is benne volt, hogy az ország egész területén feltűnhet - ezt nyilván eltűnése előtt elárulta az apjának... Szóval hegyezzétek a szemetek!

Ha ma gyártanék egy levelet, hogy eltűnt a kisfiam, akinek a lába a törzséből nőtt ki, rövid haja van és a fején két szemet visel, egészen biztos vagyok benne, hogy simán bejárná a fél világot.
A hülyeség határtalan...

Két hír

2010-05-03T23:41:00.003+01:00

1. Bogit ma beírattam az óvodába.

2. Lenke sztem a cicire mondja, hogy "dzidzi" "titi". Már egy ideje figyelem, és eddig gyakran mondogatta ezt csak úgy a levegőbe, de kb. két hete szopi előtt is mondogatja, és néhány napja pedig már csak akkor mondogatja, és minden alkalommal mondja. (Ez azért is fura, mert én szopinak hívom a szopizást, nem cicizésnek. Persze nyilván szoktam beszélni a cicimről is :-D)
És még egy beszédfejlődési újdonság: egy ideje mindig megismétli, ha mondjuk neki, hogy "Te" :-)

És egy szolgálati közlemény: elegem lett, hogy egy ideje, ha hozzá is jutok a bloghoz, akkor a fogyi menüről írok. Hogy unhatja más, ha már én magam is unom?! :-DDD Szóval még ez a hónap hátravan a diétából, de már nem fogom irogatni a menüt. Átállok a heti egy gyümölcsnapra, mert mert.
Ennyi.

Blogajánló

2010-05-02T21:55:00.002+01:00

Nagyon jó kis blogra bukkantam! Érdemes kicsit körülnézni, olvasgatni ott: http://kartonjatek.blog.hu/

90 napos menü - 8. hét

2010-04-26T10:17:00.000+01:00

Hát, ez egy érdekes hét volt... Az elején kezdett visszatérni a lendületem. Tornáztam is, sőt! A múlt hetet kompenzálandó kedden és szerdán is gyüminapot nyomtam (a második víznap akart lenni, de reggel mégis meggondoltam magam). No, csütörtök reggelre olyan szarul voltam: szédültem, kóválygott velem minden. Gyorsan ettem, ittam, de csak nagyon nehezen, lassan múlt el. Szóval ilyet többet nem csinálok.
Aztán vasárnap megint jöttünk-mentünk. Gyüminapot nem volt kedvem tartani, fehérjét meg nem tudtam: a kínaiban ebédeltünk... Szóval az a nap elúszott.
Mostanra untam meg igazán baromira a gyümölcsnapokat: asszem ezentúl tényleg csak minden másodikat fogom megtartani, tehát hetente csak egyet. Semmi értelmes gyümölcs nem kapható: az itthoniak még nem érnek, a déligyümölcsök meg egyrészt már a fülemen jönnek ki, másrészt olyan vacakok már azok is: szöttyedt narancsok, íztelen kivik... jaj.

Ja, és Vica küldött egy cikket a héten: kicsit átdolgozták, megreformálták a Wellness Cafén a 90 naposat. Akit érdekel, itt a cikk.

h- ch
e: palacsinta
v: vajas zsemle

k: gy

sz: gy

cs- f
e: sült cs.comb vegyes salátával
v: tonhalsaláta

p: k
e: sült spárga, rizs, saláta
v: csicseriborsókrém nyers zöldségekkel

sz- ch
e: kürtős kalács, szendvics
v: süti

v: ....

Elfelejtett szó

2010-04-22T19:33:00.004+01:00

Ma egész nap ez a szám járt a fejemben (reggel hallgattuk. No, és épp egy EMK-s könyvet olvasok, szóval témába vág :-D). Annyira szeretem, szerintem fantasztikus a szövege, úgyhogy idemásolom az is :)

1. Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél,
Mégis másképp érted, mint ahogyan én.
Más a szó, ha mondod, más ha hallgatod,
Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb.

2. Én tudom a dallamot, te tudod a szót,
Én mondom az igazat, és te mondod a jót.
Az én igazam nem biztos, hogy neked nagyon jó,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett szót.

REFRÉN:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett szó?

3. Érzem, amit érzel, látom, amit látsz,
Mégis másképp mondom, mit amit te vársz,
Gondolhatok bármit, előbb mondod ki,
Megbotlok egy kőben, s te fogsz elesni.

4. Én hordom a bal cipőt, rajtad van a jobb,
Összeköt a cipőfűző, nem egy nagy dolog.
Ami nekem jó, az talán neked nem való,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett szót.

REFRÉN:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett szó?

5. Szóból vannak hidak két ember között,
Csend lobbantja őket a fejetek fölött,
Mindenki mást érez minden szó mögött,
Ami nekem kéne, azt te nem tűröd.

6. Én mondom az igazat, s te mondod a jót,
Én tudom a dallamot és te tudod a szót,
Ami nekem jó, az talán neked nem való,
De mind a ketten várjuk azt az elfogyott, elhagyott,
Elrabolt, ellopott egy-két elfelejtett szót.

REFRÉN:
Minden ember jó, kit megtalál egy szó,
Minden szó is jó, ha embernek való.
Minden ember más, de éppen ez a jó.
Hát meddig várjak még,
Hogy felhangzik egy elfelejtett szó?

90 napos menü - 7. hét

2010-04-21T19:02:00.000+01:00

Ez a hét egyrészt a félidőt hozta, másrészt egyik-napról a másikra baromira elegem lett az egész diétából :-( Bűnöztem is, nem is egyszer (pedig eddig nagyon betartottam mindent). Elegem van, hogy nem ehetek akármit, és még jobban elegem van abból, hogy van egy csomó étel, amit sosem ehetek a diéta alatt, mert keverednek benne a különféle összetevők :-(

Pedig egyre jobban tetszik, amit tükörben látok... Szóval ellentmondásos ez az egész... Mégis úgy érzem, kezd elfogyni az eddig töretlen lendületem.

A héten ráadásul jöttünk-mentünk, ez is nehezíti a betartást...
Na, lássuk, mi volt a héten!

h-gy

k-f:
e: fokhagymás sertéscomb, vegyes saláta kecskesajttal, balzsamecettel
v: joghurt, sajt, tej

sz-k:
e: fokhagymás kukoricaleves rizsliszttel sűrítve (az íze finom volt, az állaga borzalmas), rizs
délután kezdődött az "elegem van a diétából" korszak: vaníliás karika, mandulás süti, sajtos masni, vacsira répasaláta rozskenyérrel...

cs - ch
e: kókuszkocka (életemben először csináltam, de ez a recept tökéletesen azt hozta, amire vágytam: pontosan olyan volt, mint amilyet Mami csinált mindig gyerekkoromban, ha a kedvemben akart járni :-) Érdemes az oldalon körülnézni, sok jó dolog van!
v: fokhagymás szélesmetélt

p-gy

szo - fehérje
e: gyros salátával és egy fissensült lepényszerűséggel (nem itthon ettünk)
v: kecsketej, kéksajt, halkonzerv

v - k:
e: (Galgafarmos tk. kalács...) lencsepástétom kukoricapufival, némi nyers karalábé, kukoricakonzerv
v: tavaszi vegyessaláta

Ökofalu

2010-04-18T16:24:00.005+01:00

Ökofaluban jártunk ma, méghozzá Galgahévízen. Érdekes tapasztalat volt. Kíváncsiságból mentünk el, hogy lássuk élőben, milyen egy ilyen falu, megkérdezzük, hogy működik a gyakorlatban. A falu kb. Gödöllő és Hatvan között van félúton, nem nagy távolság Pestről.

10h-kor kezdődött a program, egy lakó beszélt nekünk áltatlános dolgokról, a végén lehetett kérdezni. Megtudtuk, hogy egyelőre kb. 10 család él itt. A területet az alapítványtól vásárolják a leendő lakók, a házat már maguk építik, de bizonyos elvek mentén. Folyamatban van a csatornázás és a központi fűtés elkészítése. Internet van :-)

A falu közepén már áll a játszótér, egy ökomenikus templom is fog épülni.

A faluban nincsenek állatok: ez a farm "feladata". A faluban élő emberek, ha akarnak, vállalhatnak munkát a farmon, illetve lehetőség van a falu építkezésein is dolgozni. De ez mind csak lehetőség. A gyakorlatban alig páran dolgoznak ott. A munkákat munkások végzik, a falu lakosai pedig máshova járnak dolgozni - merthogy a házikójukra felvett hitelt fizetni kell valamiből, erre pedig nem elég a farmon megkereshető pénz...

Vagyis az önellátás nem működik. Ez számomra elég fura volt hallani, mert én abban a hitben éltem, hogy ez az ökofalu lényege: odamész, magad mögött hagysz csapot-papot, tereled a birkákat, szántod a földet, oltod a sajtot, stb, és azt eszed, amit a két kezeddel megtermeltél, elkészítettél. Tévedtem.

Összességében úgy élnek itt az emberek, mint bárhol bármelyik faluban. Bejárnak a városba (Pestre) dolgozni, a megkeresett pénzből fizetik a hitelüket és megveszik a szükséges élelmiszereket. Az persze jó, hogy bioélelmiszerhez jutnak - de ha az ember egy biogazdálkodás közelében vesz/épít házat, akkor ez ugyanúgy megvalósul. Tibor kérdezte, hogy van-e a faluban olyan, akinek tényleg páli fordulatot vett az élete az ideköltözéssel, és a városi lét után boldogan túrja naphosszat a földet. Egy lakót említettek, aki pszichológusból (miután elvesztette az állását)tehenészeti dolgozóvá lett, és köszöni szépen baromi jól van :-)

Az itt lévő házak tudatosan épülnek. Új téglából pl. nem is szabad építkezni, merthogy annak az előállítása rengeteg energiát igényel (az égetés miatt). Lehet vályogból, fából, bontott téglából... A dolognak ez a része azt gondolom, szintén bárhol megvalósítható, ehhez nem szükséges ökofaluban építkezni.

Milyen többletet ad akkor az ökofalu? Azt, hogy lehetőségeket teremt olyan dolgokra, amiket az ember egyénileg nem tudna megvalósítani. Pl. hamarosan szélkerekek fognak épülni. Illetve önerőből nem hiszem, hogy bárki tudna magának 150 méter mély kutat ásatni :-) A tervek szerint az áramellátást is meg fogják tudni oldani saját maguknak.

De nekem tényleg fura volt, hogy ezen túl nem ad pluszt. Hogy nincs meg a szükségletek közös termelése, nem valósul meg az önellátás. És a faluközösség (úgy tűnik) szimplán csak az együtt élők összessége, nincs benne semmi plusz.

Persze érthető, hogy a gyakorlatban nem minden olyan gömbölyű, mint az elképzelésekben. Érthető, hogy ki kell fizetni valamiből a részleteket... a néni az elején arról is beszélt, hogy külföldön vannak példák arra, hogy a telkek-házak nem saját tulajdonban vannak egy-egy ilyen településen. Ez ugye megoldást jelenthetne nálunk is: hiszen akkor nem kellene hitelt törleszteni, teljes egészében át lehetne állni az önellátó gazdálkodásra. De itthon ez a forma (egyelőre) nem jön be az embereknek, mi azt szoktuk meg, hogy saját tulajdonú otthonban kell élni.

Lehetőségünk volt megnézni a farmot is (Galgafarm). No, az nálam osztatlan sikert aratott! Látni egy igazi biofarmot, ahol az állatok legelnek, bóklásznak, a növények pedig vegyszerek nélkül nőnek. Mindenhol voltak kicsinyek: bocik, bárányok, malackák... Tényleg szuper volt! A farm vezetője mutatott meg nekünk mindent, sokat mesélt a gazdálkodásról. Szó esett a szomszédokkal való nehézségekről (pl. lepermetezik a biogabonát), a csodatevő pékkel való konfliktusról (aki megszaporította a biolisztet...) a fuzáriumról, sokmindenről. Tényleg példamutató a szemléletük! Szarvasmarhát, juhokat, kecskét, (fél)mangalicát tartanak, és főként gabonát termelnek. Van egy malmuk és egy kis feldolgozóüzemük is, itt készülnek a tartósítószermentes lekvárok, gyümölcslevek. A bejáratnál egy kis boltban lehet vásárolni a farm termékeiből: lisztek, pékárú, tejtermékek, kolbász, szalonna, lekvárok, zöldségpástétomok, és egy kevés tojás is volt.

A farm után néztük meg a falut. A hely valóban mesés! Egy tó partján áll, madárcsiviteléses csend, tiszta levegő.
Mivel a falu most épül (épphogy pár ház áll egyelőre), értelemszerűen félkész állapotban van az egész, és ez az állapot nyilván még évekig el fog tartani. Voltunk benn egy házban. ez egy kb. 70 nm-es ház volt. Fala dupla vályog, a két réteg között pedig szalma. Ez a ház kb. 16 millióból épült fel, a telek, amin fekszik (két éve vették) 4 millióba került. De a tulajdonosok mondták, hogy ők nem értenek az építkezáshez, tehát másokkal kellett kiviteleztetniük. Állításuk szerint ha valakinek van rá lehetősége és tudása, hogy maga építse, kb. a feléből kihozható. Ők már eladták a pesti lakásukat, ezért ott a faluban (a fűtőházban) laknak, amíg elkészül a sajátjuk.

Épülnek a faluban sorházak is. Ott kb. 210 ezer Ft-ra jön ki a négyzetméterár. No, az aztán tényleg nem sok pluszt ad: még kert sincs hozzá :-(

Összességében azt gondolom, én nem költöznék ide. Biztos minden ökofalu más, nyilván érdemes sokfelé körülnézni, aki ilyesmiben gondolkodik. Én valahogy mást várnék, ha már ökofaluba költöznék.

No, jöjjenek a képek! A csajok hamar felfedezték a településben rejlő lehetőségeket: Lenke önfeledt legelésbe fogott, Bogi boldogan szántott. Tiszta haszon volt a falunak az ottjártunk :-D

Vers mindenkinek

2010-04-15T22:38:00.000+01:00

Valamelyik nap találtam Kiss Ottó blogjára, azon belül pedig erre a Varró Dani-ihletésű versre :-)))

SZÉP ÁLLATOK

Szép állat a fakopács,
szép a csőrén a kopás.

Szép állat a denevér,
nem látja, ki vele él.

Szép állat a hóbagoly,
olvas, de csak szótagol.

Szép állat a giliszta,
nincs ruhája, kihízta.

Szép állat a jaguár,
kedvence a január.

Szép állat a leguán,
kedvence a március.

Szép állat a beléndek,
ja, az növény, bocsánat.

Szép növény a nárcisz is,
kedvence az április.

(az utolsó előtti versszak a kedvencem :-D Azon hangosan felnevettem, mikor először olvastam.)

Érdemes Kiss Ottó verseit olvasgatni. Én legalábbis nagyon szeretem azt a keveset, amit ismerek tőle! :-)
Aki pedig szereti a kortárs (gyerek)verseket, annak nagyon ajánlom a Pagony és a Csimota kiadásában megjelent Friss tinta! című antológiát!

Ha már képeket töltöttem le-fel

2010-04-14T18:08:00.003+01:00

Egy kis szlájdsó az utóbbi hetekből. Főleg itthoni életképek, és főleg Lenke, de van egy kis veszprémi állatkert, egy maki, és egy magát makinak álcázó Bogi :-D

10 hónapos!

2010-04-14T11:37:00.000+01:00

hihetetlen! Ideje nekiállnom a szülinapi ajándékának...

már jóideje (1,5 -2 hónap?) nem szopja az ujját.

Úgy tűnik, rendbe jött a könnycsatorna szűkülete: kb. egy hónapja semmi csipa. Hipp-hipp hurrá! Éljen az új doktornénink, aki felszúrás helyett arra voksolt, hogy ki fogja nőni. És lőn.

Két hét alatt megtanult ülni, tapsolni és állni. Egyre többet próbálkozik kapaszkodás nélkül állni. Állásból leülni, leereszkedni eddig nem tudott. ha elfáradt, elkezdett nyígni... De tegnap és ma már egész jól ment neki.

Időnként hosszabbat alszik éjjel, mint eddig (10-11 helyett 12-13 órát), de napközben néha csak egyet hajlandó (akkor is, ha az az egy csak fél óra volt... jaj) Bogi meg már egyáltalán nem hajlandó aludni.

Ha tapsolunk valamiért, felcsillannak a szemei, és utánozza :-)

Ügyesen eszik, követeli az ennivalót, az asztalhoz ülést. Jó étvággyal majszol, szinte mindent önállóan. Pár napja kezdtünk el savanyított tejtermékeket is adni neki. (Cukor, méz, szója, aprómagvas gyümik, olajos magvak, tej, gomba vannak még tiltólistán). Hat foga van.

Miután a fürdetődézsában is bemutatta, hogy fel tud állni, átkerült a lavórba :-)

Pár napja elkezdett egész máshogy beszélni, mint eddig. Nem tudnám megfogalmazni, mitől más, de valahogy más.

Kedves mosolygós, vidám továbbra is. Kivéve persze, amikor nagyon komoly megfigyelőnek álcázza magát.

Továbbra is Houdinit megszégyenítő módon szabadítja ki lábait a kendőben. Na, jó, nem szabadítja ki teljesen a lábait, de totálisan szétzilálja a terpesztartást :-( Ezért kb. egy hónapja meitaiban hordozzuk. Azzal semmi baja, nem feszít benne, vagy ilyesmi. Szóval ezek szerint csak egy szimpla móka ez a kendőszétszedés... Brühühü... :-(

Fogalmam sincs hány kiló (talán 8-9 között valahol). 74-es ruhákat hord.

Szabadidejében teknősön lovagol:

vagy levelibékán:

Fodrász lesz belőle, akárki meglátja!

2010-04-14T07:24:00.002+01:00

Tudtam én, hogy túl nagy a csend... Lenkét altattam a hálószobában. Aztán egyszercsak bejött Bogi, és rém büszkén bemutatta a művét, a sellőbaba (...) új frizuráját.

Megmondom őszintén: röhögőgörcsöt kaptam a látványtól :-DDD

90 napos menü - 6. hét

2010-04-12T14:42:00.000+01:00

gyümik: szokásos+ananász

hétfő: elvileg gyümölcsnap lett volna, de mivel szerettem volna húsvéti kajákat enni, kihagytam. tehát fehérjenapot tartottam. De fullosat: reggelire is azt ettem, nem gyümit.
r: sonka, tojás, torma, kevés kaláccsal
e: húsleves (csak hús és lé). Sült kacsacomb és csirkepörkölt joghurtos zöldsalátával
v: na, erre nem emlékszem. Valami napközbeni maradék.

k - keményítő
e: bableves, rizibizi, káposztasaláta
v: húsleves (csak lé és zöldség), rizs

szerda - ch
e: húsleves (lé és tészta), gőzgombóc
v: gőzgombóc (éljen az Aldi! :-D)

cs - gy

p - fehérje
e: gulyásleves (csak lé és hús), zuzapörkölt és sajtos-békönös cs.mell káposztasalátával
u: makrélakonzerv
v: rántotta, snidlinges cottage cheese, medvehagymás sajt

sz - k
t: kukoricapufi
e: paprikás krumpli (kolbász nélkül) vegyessalátával
v: medvehagymás párolt spenót héjában sült krumplival, rizstej

v - ch
t: lángos
e: mákos tészta, brownies
v: mákos tészta

És a titkos adatok: eddig mínusz 6,4 kg.
Hamarosan megint egyel kisebb gatyára válthatok! Sálálá! :-)

90 napos menü - 5. hét

2010-04-04T14:31:00.000+01:00

Gyümik: banán, mangó, kivi (de unom már mindet...) alma, ananászlé, narancslé, eper a fagyasztóból

h-f:
e: (cipőtalp keménységűre sütött) tarja tejfölben sült tojással, csemegeubival
v: provanszi sült camembert nyers gombával

k-k:
e: francia hagymaleves (rizsliszttel készítve) fokhagymás rizspufival
v: héjában sült krunpli padlizsánkrémmel, lilahagymával, póréhagyma csírával

sz-ch
e-v: Cheesecake-brownies (Stahl magazin) és sajtos-ruccolás croissant (pékségből)

cs-gy

p-f
e: tejfölös-majorannás májragu zöldsalátával
v: tejfölös túró póréhagymacsírával

sz-k
e: rizs, pirított zöldség
v: paradicsomos-bazsalikomos vöröslencse pórécsírával

v-ch
e: kalács, csokitojás, zöldséglevesből daragaluska+ lé
v:

90 napos menü - 4. hét

2010-03-29T14:12:00.000+01:00

Gyümik: banán, narancs, körte, kivi, mandula, ananászlé, narancslé, sósmogyi

h - keményítő
e: lecsós padlizsánragu, rizs (én rizst mostanában - mióta rendesen el tudom készíteni - tonnaszám képes lennék enni. szóval ha sokszor szerepel a menüben rizs, annak ez az oka :-)
v: brokkolikrémleves, levesbetét gyanánt kukoricapehellyel

k- ch
e: palacsinta (nutellás, lekváros, kakaós)
v: palcsinta, sajtos kifli

sz - gyümi

cs- fehérje
e: sajtkrémben sült hal (még volt egy utolsó darab a karácsonyi lazacból. És tilapia ment mellé ma is)
v: túrókrém canderellel (mert kedden nem ehettem a palcsintához :-(((

p - keményítő
e: Tibor m.helyén ebédeltünk.: rizs, petrezselymes krumpli, párolt zöldségek és görög saláta
v: múltkori babpástétom maradéka (lefagyasztottam), nyers sárgarépa.

sz - ch
e: fahéjas-diós linzer
v: csokis kalács

v - gy

Hordozz okosan!

2010-03-28T00:46:00.006+01:00

Biztosan sokan hallottátok a Magyaországon ezen a héten felkapott hírt, miszerint visszahívnak egy hordozóeszközt, mert egy kisbaba megfulladt benne.

Számomra meglepő módon a magyar sajtó a helyén kezelte az ügyet, és az összeállítások, cikkek többsége egy szerencsétlen hordozóról (és nem a hordozás lejáratásáról) szólt.

Ahogy azonban arra számítottunk, nem sikerült szakembereket - azaz hordozási tanácsadókat - megszólaltatniuk az ügy kapcsán. Készültek interjúk orvosokkal, védőnőkkel - akiknek vagy volt valami fogalmuk a hordozásról, vagy nem. Utóbbi esetben teljes komolysággal teljes sületlenségeket beszéltek... Ja, és bocsánat, kihagytam, hogy Hadas Kriszta médiaszemélyiség is nyilatkozott a Hókuszpókuszpasszívban! Szánalmas.

Annak ellenére azonban, hogy a média tényleg nem fújta/színezte/ferdítette a történteket, már több anyukáról is tudok, akiket a napokban attrocitás ért, azért mert hordoznak (kendőben!). Nénikék támadták le őket, hogy _megölik_ a gyereküket... :-o Úgy látszik, a nénikék kicsit másképp dekódolták a hírek üzenetét...

A szomorú eset tanulsága véleményem szerint az, mennyire fontos, hogy jó hordozóeszközt válasszunk és helyesen hordozzunk. Mert hordozni szép, hordozni jó! :-)

Aki most az eset kapcsán mégis elbizonytalanodott, kinek is higyjen, mire figyeljen, vagy aki aggódik a családjában hordozott baba biztonságáért, és pláne aki másokat az utcán azzal ijeszteget, hogy megöli a gyerekét, ha kendőben hordozza: olvassa el a legfrissebb cikket az Ölbebaba oldalán. A szerző harmadik gyermekét hordozza, évek óta vezet hordozókendő tanfolyamokat, és nem mellesleg biológus.

(Ui: Természetesen fontosnak tartom felhívni a figyelmet az esetre és levonni a tanulságokat, mégis szomorú, hogy ahhoz, hogy a hordozás médiafigyelmet kapjon, vérszagú történet kell... Tavaly, mikor a gyönyörű őszi napsütésben az Erzsébet-hídon 400 méteres kendőláncot lobogtatott a szél, a kutyát sem érdekelte a dolog. Pedig csodálatos volt! Ennél felemelőbb élményben nem sokszor volt részem életemben. És ezt igenis nyugdíjas koromig a sajtó orra alá fogom dörgölni: hogy tojtak eljönni. És csakazértis itt egy link a hidas fotókhoz! :-D)

Utolsó figyelmeztetés

2010-03-26T06:00:00.000+01:00

Ne feledjétek: holnap 20:30! :-)

(Kép innen)

2010-03-25T10:00:00.004+01:00

Judit - akinek szívügye a bűnelkövetők és börtönök és javítóintézetek világa - linkelte be a minap ezt a videót. Fülöp-szigeteki rabok táncrehabilitációja. Szerintem szenzációs! (És a Youtube még egy csomó hasonló videót kidobott, táncos kedvűek ezek a filippinók :-D Volt olyan, amelyiken a rácsok mögül tombolt a nyilván rokonokból álló nézőközönség. Mint egy rock-koncerten! :-)

(kattintsatok rá a videóra, mert itt a blogger felületén csak a bal fele látható!)

90 napos menü - 3 hét

2010-03-21T23:01:00.003+01:00

Heti gyümi: körte, alma, aszalt barack, kivi, banán, ananászlé, narancslé, mangó, pici sós mogyoró

hétfő - ch
főtt-sült perec, babapiskóta, diós tészta

Kedd - gyümi

Szerda - fehérje
e: tárkonyos raguleves (csak lé és hús), pulykacomb pörkölt
v: tejfölös túró édesen (Canderel, citromhéj)

Csütörtök - keményítő
e: raguleves zöldségei, rizs, krumplifőzelék (keményítővel)
v: kukoricakonzerv, pattogatott kukorica

péntek -ch
e-v: Kakaós fonott kalács, mákos fornetti

szombat:
erre a napra felfüggesztettem a diétát, egész napos buliban voltunk. Sütiket és lasagnet ettem.

vasárnap - fehérje
e: grillezett cs.mell, tojássaláta
v: cs.mell maradéka, tej

Frissenfürdött egyenpizsamások

2010-03-19T16:02:00.003+01:00

(Bogi időnként már "pózol" a fotózához... sajnos.)

Gyerekmenü

2010-03-19T15:06:00.003+01:00

Jól végiggondoltam, mi mindent tettem a mai paradicsomlevesbe: olivaolaj, rizsliszt, paradicsom, hagyma, zellerzöld. Még a paradicsomlé dobozát is visszakerestem, tényleg 100%os volt-e. Az volt. Oké, akkor eheti Lenke is. Ette is. Csak éppen a cukrot felejtettem el, hogy az is van benne... :-S

Ül! Vééééééééééééééééééééééééééééééégre!!!!

2010-03-17T18:13:00.005+01:00

Fényképpel is tudom bizonyítani :-)

Annyira vártuk már ezt! Én alapból is, Boginál is vártam, hogy tudjon ülni. Talán ez volt az egyetlen dolog, amit kifejezetten vártam. Mert azt, hogy beszéljen már, vagy járjon már - ezek pl. egyáltalán nem izgattak. De az ülés valahogy igen. Az olyan jó, mert akkor pl. már értelmesen le lehet őt tenni idegen helyen. Bogi 8 hónaposan ült fel, ő sem siette el. Aztán amikor Lenke 8 hós lett, és még mindig nem ült, akkor kicsit beparáztam. De letettem ülve, és láttam, hogy simán megül pár másodpercig, szóval képes rá, csak erősödnie kell még. Tehát vártunk és vártunk tovább.

Közben egy kínszenvedés volt az evés. Egyrészt el sem akartuk kezdeni a hozzátáplálást azelőtt, hogy ülne De mivel annyira érdeklődött, hát decemberben mégis belevágtunk. És Lenke lelkesedése azóta is töretlen. Mindent megkóstol, minden ennivaló érdekli (persze a megevett mennyiségeket kábé csak patikamérleggel lehetne megmérni :-D). És kezdettől fogva szeret önállóan enni, aminek nagyon örülünk, mert ez jó dolog. Megfogja a kanalat is, meg a falatokat is rakosgatja a szájába. Igenám, de mindez borzalmas maszatolással jár. Ami szintén teljesen rendben lenne - ha ezt nem a mi ölünkben, a mi ruhánkat összekenve csinálná, hanem a saját kis etetőszékében. Ehhez visont megint visszajutunk oda, hogy ülni kéne.

Szóval egy ideje már csak ezt mantráztuk neki minden evésnél: "Lenke, tanulj meg ülni! Olyan jó lenne!"

Ma teljesült a kívánságunk. Háromszor is bemutatta a sarkonülést :-D Sőt, egyszer valamitől nagyon elvesztette az egyensúlyát, de még azt is ügyesen megoldotta. Tibor szerelheti is össze az etetőszéket, sálálá!!!! :-))))

Lenke mászik és tapsol

2010-03-16T17:05:00.001+01:00

Ennyi. Csak muszáj volt dokumentálni :-)
(ja, mielőtt valaki megkérdezné: természetesen nem egyszerre mászik és tapsol :-DDD)

Szomszédok megint :-D

2010-03-16T17:03:00.000+01:00

Nem bírom abbahagyni...
Ezt Zita kedvéért (kösz a tippet, Eszti :-)

Ezt pedig csak úgy. Gálvölgyi.

Beletört a bicskám

2010-03-12T10:03:00.003+01:00

Anna Kareninába... Szégyen, nem szégyen - ez van. Nem tudtam most ráhangolódni a lassúságára. Egy-egy alkalommal 5-10 oldalt tudok elolvasni. És mindig úgy tettem le, hogy jaj, de vontatott ez az egész, megint semmit nem haladt előre a sztori... És elegem lett. Félredobtam - amúgy is hajlamos vagyok erre. Én nem az vagyok, aki, ha egyszer belekezd egy könyvbe, akkor be is fejezi. Először azt hittem, csak egy kis időre teszem félre, olvasok valami könnyedet, aztán visszatérek Tolsztojhoz. De nem. Nincs kedvem. Egyszer majd biztos el fogom olvasni. De nem most...

Amúgy akit érdekel, van itt balra az oldalsávban egy lista, ahol nagyjából követhető, hogy épp mit olvasok. Most éppen Orhan Pamuk Hó című regényét.

90 napos menü - 2. hét

2010-03-11T12:32:00.003+01:00

Heti gyümi: narancs, kiwi, alma, mandula, paradió, aszalt sárgabarack, dió, málna

hétfő - gyümölcs

kedd - fehérjenap:
e: camembert leves, tejszínes-mustáros tarja zöldsalátával, joghurtos öntettel
v: gombás tojásrántotta kéksajttal

szerda - keményítő
e: (zöldsaláta) paradicsomos káposzta
v: rizs

csütörtök - ch
e: fahéjas-meggyes lepény (hát, a meggy nem épp ch, de ezt a receptet már régóta ki akartam próbálni :-)
v: fokhagymás péklángos

péntek - gyüminap

szombat - fehérje
e: kapros-tejszínes lazacleves, sajtbundás cs.mell, csemegeubi
v: tejfölös túró

vasárnap - keményítő
e: karfiolpörkölt, rizs
v: khm, izé... este elkezdtem a ch.napot :-D Perecet sütöttem, és lemeóztam.

Ismét Föld órája!

2010-03-09T21:43:00.006+01:00

Március 27-én 20:30kor kapcsoljuk a villanyt. LE! :-)

(Kép innen)

Mától új távlatok nyíltak a háztartásunkban

2010-03-06T23:59:00.000+01:00

Vettünk egy mosogatógépet! :-) Tibor fél napig dolgozott, hogy sajtot készítve a konyhaszekrényekből elvezetgesse a csöveket. Délután beüzemeltük, és míg mi kipihentük a délelőtt fáradalmait, a gép végezte a dolgát :-) Bőven volt mit mosogatni, mert tegnap én már nem álltam neki kézzel. Máskülönben ma mit tettünk volna bele a gépbe, ugye? ;-) Sajnos Tibor nélkülem elintézte a kipakolást, így a csoda-részről lemaradtam - de az esti adagnál bepótoltam a hiányosságomat. Első fecskék vagyunk ugyanis a családban: eddig senkinek nem volt még mosogatógépe. Szóval csak tátott szájjal lesünk, mire képes a technika manapság :-D A start gombot természtesen ezen is mindig Boginak kell benyomni.

90 napos menü - 1. hét

2010-03-06T23:38:00.001+01:00

(Mindjárt) vége az első hétnek. És jól ment! Elszánt vagyok!
A tervekkel ellentétben a negyedik napon is gyümölcsnapot tartottam, mert egyrészt kicsit túlszámítottam magam a gyümölcsök vásárlásakor, másrészt úgy éreztem, nagyon erős vagyok :-D És nem is volt gond, simán lement az a nap is :-) Szóval módosult a terv: amíg bírom, addig rendesen 4 naponta gyüminapot tartok.

Külön erőt adott, hogy péntek reggel ráálltam a mérlegre, és közel két kilóval kevesebbet mutatott, mint hétfőn :-o Erre nem is számítottam!

Bogi alapvetően azt eszi (mármint ebédre) amit én. Ha az úgy kevés lenne, vagy uncsi, vagy nem szereti, vagy épp gyüminap van, stb, akkor pedig vagy előző napi maradékot is adok neki, vagy előre elkészítem a következő napit, vagy pl. neki készítek köretet is... ilyesmik.

A héten sokminden volt, nem jutottam el odáig, hogy tornásszak, pedig az is nagyon kéne...

Na, lássuk, mit ettem a héten! (Meg vagyok elégedve az élelmezésvezetővel és a szakáccsal is :-DDD Nagyon finom ételek kerültek az asztalunkra - na, jó, a gombalevestől eltekintve. Az nagyon soványra sikeredett... de hát nem mehetet bele se a lilahagyma, se a mandula... és én fakír még a tejszínt is kispóroltam :-D)

Gyümik: alma, narancs, banán, kiwi, mangó, körte, ananászlé

Hétfő - fehérjenap:
e: húsleves (csak hús és lé)
gyrosfűszeres cs.mell, zöldsaláta fokhagymás-joghurtos öntettel
v: mint ebéd (mást terveztem, de kicsit sok lett a husi ebédre)

kedd - keményítő
e: vöröslencse leves
v: hummusz (csicserikrém) nyers sárgarépával és szárzellerrel mártogatva

szerda - ch
e: répás muffin
v: mindenféle pékizéke a pékségből (rohangálós nap volt)

csütörtök - mégis gyümölcsnapot tartottam :-D

péntek - fehérje
e: erdei gomba leves, grillezett tilapia zöldsalátával, joghurtos öntettel
v: túrósrétes (Canderellel... ez egy hirtelen ötlettől vezérelve került a bevásárlókosárba. Csak a biztonság kedvéért, ha nagyon kéne vmi édes, vagy egy kávé. Még most is meglepődök magamon, hogy jutott eszembe ilyesmit venni...). Elvileg csak a tölteléket ettem. Gyakorlatilag, hm... :-)

szombat - keményítő
e: sárgaborsó krémleves, lecsós puliszka
v: egyiptomi babkrém (fehérbab, korinaderzöld, római kömény, fokhagyma, petrezselyem, só, citromlé) sárgarépával mártogatva

vasárnap - ch
e: mákos guba
v: frissen sült kenyér, pici vajjal, gombás fűszersóval

Szomszédok

2010-03-06T01:10:00.001+01:00

Dolgozom egy egyesületi feladaton, és ennek kapcsán a múltkor Szomszédok epizódok bambulásával töltöttem egy fél estét. Nagyon mulatságos! Ajánlom mindenkinek :-D
(Itt pedig sok-sok szintén nagyon mókás érdekesség a sorozatról.)

Tegnap erre a kis gyöngyszemre akadtam. Etus 20 mp alatt megeteti (!) és tisztába teszi a kb. egy hónapos kisunokáját, akinek a szülei ki tudja hol járnak éjnek évadján...
De amiért ideteszem, az nem most nem ez. Hanem a TÁNC!!!! Fergeteges! :-DDD

Friss kiegészítő infók az előző bejegyzéshez

2010-03-04T21:41:00.003+01:00

Szilu jóvoltából most értesültem róla, hogy mivel a Csóka Szilvi-féle beszélgetések az Aktív szülés program keretén belül szerveződnek, így annak tarifája érvényes rá, vagyis 1600 Ft/alkalom/pár.

Elgondolkodtató

2010-02-26T16:33:00.001+01:00

Tegnap előtt olvastam egy Jean Liedloff-fal készült interjút.
Liedloff évtizedekkel ezelőtt járt a dzsungelben, és nagy hatással volt rá az ott élő jekána indiánok életmódja, elsősorban gyermeknevelési szokásaik. Az erről írt könyve - Az elveszett boldogság nyomában - pedig a mai napig nagy hatással volt/van sok-sok szülőre.

Na, szóval ez a gondolata ragadott meg a riportból:

"Amit nem is olyan régóta teszünk, az az, hogy divattrendeket követünk, mindig azt, ami éppen divatos: Dr. Spock, Dr. Penelope – hogy hogyan kell győzni egy kisbaba felett, olyan felfogásban, mintha háborúznánk ellene. Ha utánagondol az ember, ez abszurd, hogy mi vagyunk az egyetlen faj, aki háborúzik a saját utódaival, hogy az akaratunk a babánk akaratával szemben áll, és az akaratunkkal le akarjuk őt győzni, hogy rákényszerítsük, hogy azt tegye, amiről azt feltételezzük, hogy helyes."

Mi vagyunk az egyetlen faj, aki háborúzik a saját utódaival...
...le akarjuk őt győzni...

Elég elkeserítő gondolat.

Ez jutott róla eszembe: "Aki másokat legyőz: erős, aki magát legyőzi: hős." (talán Lao-ce?)

Úgyhogy gyorsan egy programajánló márciusi péntek délutánokra :-)
A hosszas, olykor tudományos leírások ne ijesszenek meg senkit! A zoológus Csóka Szilvi a kötődés hazai "nagykövete" és fantasztikus titkok tudója! Biztos, hogy aki eljön, nem fog csalódni és ezer gondolattal a fejében-szívében fog hazamenni.

Kérem, vigyázzanak! A kabátok nyitódnak.

2010-02-25T16:48:00.002+01:00

Ez volt pár évvel ezelőtt egy dezodorreklám szövege a metrón.

És hihetetlen, de a kabátok már idén is megkezdték a nyitódást! Még csak február vége van, két hete még térdig érő hó, mostanság meg 10-15 fok, visszatért az első gólya, bújnak a hagymások...

Nem tudom, mennyire szabad hinni ezeknek a jeleknek: végleges-e már, hogy tavaszodik, vagy fogunk még egy hónap múlva is havat lapátolni?

Én az előbbire szavazok, köszönöm szépen! :-D

(Bár kétségtelen, hogy az idei télre nem lehet panaszunk: sokszor és sok hó esett, bőven volt részünk hóemberépítésben, szánkózásban. Tényleg rég volt ilyen. De most már jöhet a tavasz - főként azért, hogy a két gyerekkel való összecihelődés ideje legalább egy kicsit csökkenjen!)

Mostanság

2010-02-24T13:30:00.007+01:00

Bogi elkapott valami vírust. Rekedtséggel kezdődött (néha teljesen elment a hangja), aztán jött a köhögés és a takony. Fájni nem fájt semmije, lázas sem volt, de azért eléggé lepukkant szegény - ami legjobban azon látszódott, hogy időnként teljesen kifordult önmagából. Rá sem lehetett ismerni, olyan furcsa dolgokat csinált. Például egyik délután kb. egy órát szótlanul bolyongott fel-alá. Látványosan semmittevéssel ütötte az időt, de ha szóltunk hozzá, úgy nézett, mint aki legszívesebben elküldené a sunyiba a másikat. Másnap este meg beült egy sarokba és hosszasan képeskönyveket nézegetett - néma csendben :-o No, és persze gyarkan nyűgös és ha gyógyszerbevételre kerül a sor, akkor ő leginkább hallani sem szeretne róla... (egy kanalas orvosságot kap. Ha jól emlékszem, ez az első gyógyszer az életében)
Még mindig ő a Szalóki Ági, naponta 2-3 ingyenes koncertet hallhat, aki felénk téved.
Nagyon sokat változott az utóbbi időben, bátrabb, kezdeményetőbb lett, mint ahogy írtam is a farsangi postban. Most már többször is volt, hogy nagyszülőknél aludt. Semmi gond nem volt. Bár régóta rágták a fülünket a nagyszülők, örülök, hogy megvártuk, amíg megérett erre a dologra. Teljesen nyugodt szívvel engedtem őt el: biztos voltam benne, hogy semmi gond nem lesz, hogy remekül fogja érezni magát nélkülünk is, hogy el fog aludni nélkülünk is. Szóval nagylány már, na :-)
Továbbra is Vecsésen lakik, a már ismert kompániával (Kisbari, Irányítós Bari és Kisbaba) :-D Napjai nagyrészében szerepjátékozik, de mostanában nagyon sokat játszik a duplóval is.

Lenke hozza a szokásos tündérbogár formáját - bár most ő is taknyos tündérbogár. Jól jön a háznál egy ilyen csupavidámság kis lélek - pláne egy dacos-hisztis hároméves mellett :-D Lenkének négy foga van, és két arca: egy nagyonszigorúkomoly, ami élő és élettelen dolgok alapos vizsgálata során látható, és persze van a teliszájjalvigyorgósmindennekörülős Lenke. Imádom egyébként, ahogy megvizsgálgatja a tárgyakat: nézi, forgatja, kicsit kalapál vele, aztán persze megy be a szájába. A héten elkezdett szöszölni is: két ujjal felcsippent minden felnőttek számára szabad szemmel alapvetően nem látható kis szöszt, és abban gyönyörködik. Eszeget, néha egész nagy mennyiségeket (=fél mandarin). Édesen magyaráz, rajong Bogiért: lesi, szomjazza a jelenlétét. Továbbra sem ül, viszont két napja próbálkozik az előre haladással: hason volt és elrepült valami a kezéből maga elé, és nem annyiban hagyta, mint eddig, hanem megpróbált utána rugaszkodni-lendülni-nyújtózni. Nagyon édes volt! Látszott rajta, hogy jár az agya, Kattognak a fogaskerekek: el akarja érni a játékot. Azóta többször is volt ehhez hasonló jelenet, sőt, tegnap reggel kifejezetten úgy tűnt, mintha előrefele kúszott volna - de nem vagyok benne biztos: hálózsákban volt, meg félszemmel figyeltem csak.

Olyan jó látni, ahogy napról napra fejlődik! Én ezt száz évig se unnám meg, komolyan: figyelni egy gyereket, ahogy nyílik az érteleme, fejlődik a mozgása, cseperedik... négykézláb állásban pl. múlt héten még simán eltaknyolt, ha a fél kezét valamiért megemelte. Ma meg már simán megteszi mindezt. Sőt, a lábait kezdi maga alá pakolgatni, alakul a mászás.
Kedvenc játéka a Fejlábemberke. Meg persze még azt a szépséges kort éli, amikor minden kezébe adott vacakság percekre leköti őt :-) Nagy rajongója a szalagoknak-pántoknak-fonalaknak.

Én ma elhatároztam, hogy jövő héttől belekezdek egy újabb fogyiba. Pár hete nem eszem kenyeret, édességet is csak akkor, ha nagyon muszáj és igyekszem tornára is időt szakítani (sajnos Lenke nem díjazza...), de ez kevés. Kb. 3 kiló már lement, de most úgy érzem, ennél drasztikusabb útra kell lépnem, hiszen brutális mennyiségű súlytól kéne megszabadulnom. Iszonyú sok ez a kiló, amit cipelek, érzem, hogy nem jó ez nekem. Meg hát nem vagyok víziló, nem kell nekem százkilósnak lennem, na :-) Szeretnék csinosabb lenni. És most úgy érzem, megvan bennem a kellő elszántság is, menni fog. Szóval hétfőtől belevágok egy hm.. hogy is mondjam... a neve ugye 90 napos, de azt nem garantálom, hogy 90 napig bírni is fogom :-D Mindenesetre annak az elvei szerint fogok étkezni egy ideig, na :-D Csakúgy, mint tavalyelőtt, most sem fogok víznapot tartani, és most csak heti egy gyümölcsnapot fogok tartani. Egyrészt mert kevés gyümölcs van ilyenkor, másrészt mert így kiszámítható, hogy melyik nap milyen diétát kell tartani (tehát pl. hétfő mindig fehérje, kedd mindig keményítő lesz, stb....). Drukkoljatok! Az sosem árt :-D

Farsangi mulatság - és ami mögötte van

2010-02-13T16:54:00.011+01:00

Az az igazság, hogy rászoktunk a Millenárisra :-) Főleg a Kolompos táncházra. De ma például farsangi mulatság volt. Bennem a gyerekkoromat idézik ezek a programok, a veszprémi Űttörőházat, ahova gyakran mentünk Anyával: volt koncert, kézműveskedés, mindenféle gyerekprogramok.

Na, a Millenáris dettó ugyanez :-) Általában van valami téma, a köré szerveződik a nap. Ma farsang volt. Jelmezkészítés, fánksütés, ének-tánc, mozdulatszínház, jelmezes felvonulás... Valamennyien jól éreztük magunkat - de legjobban Bogi! :-) Még soha nem láttam őt idegen helyen ennyire vidámnak és felszabadultnak. Ragyogott, pörgött, mindenben részt vett. Úgy is mondhatnám: repült a boldogságtól :-)

Már hetekkel ezelőtt kitalálta, hogy ő pillangó szeretne lenni (sztem ez két forrásból ered. Egyrészt altatáskor tőlem mindig egy pillangós dalt kér /Tegnap éjjel álmomban.../. Másrészt ugye a csodás új Szalóki Ági CD Gingalló c. dalának egyik sora, amit sokat énekelget: "Rád száll a pillangó").

Szóval a feladatom az volt, hogy pillangót varázsoljak belőle. Ki is találtam, hogy az angyalhozta selyemkendőből csodás szárny lehetne pikk-pakk. Meg valami csápot eszkábálok, és kész.

Aztán múlt héten Kolompos táncházban voltunk, ahol minket teljes meglepetésként ért, hogy jelmezben volt a gyerekek jórésze. Voltak csodás áttetsző-csillogós merev szárnyú pillangók is. És akkor előjött a maximalista énem: ilyet kell csinálnom! Valami leheletfinom drótos csodát, amit aztán majd valamivel csillogón kidekorálok, stb... Engem gyorsan el tud kapni a gépszíj! Aztán agyaltam-agyaltam, keresgéltem itthon, és rájöttem: se anyagom, se időm anyagot vásárolni, se ötletem nincs, hogyan lehetne egy ilyen csodaszárnyat csinálni :-(

Aztán benéztem a ruhásszekrénybe, és rájöttem, hogy nincs egy egyforma színű (és minta nélküli!) body-szoknya összeállításunk sem. Az meg milyen béna már, hogy minden ruhadarab más színű. Rá se jönnek majd, hogy pillangó akar lenni...

És akkor elkezdtem Boginak mondogatni, hogy majd meglátjuk, de ez a pillangójelemez nem biztos, hogy menni fog...

Na, ezt addig addig mondogattam, míg hétfőn egyszercsak rám nézett, és azt mondta: "Leszek cica farsangon. Az is jó lesz."

Ó, hurrá! Milyen jó! Két fül, egy farok, és kész a cica. Elkezdtem megint ruhákat keresgélni: most body-nadrág összeállításokat. Reménytelenül. Volt zöld nadrág, kék kockás, hupilila... Semmi értelmes, semmi bodyval összekombinálható...

Oké, akkor varrok egy ruhát vmi régi pulcsiból. Ripsz-ropsz megvan az ilyesmi (haha).

Mindent összevadásztam a cicajelmezhez, de közben folyamatosan piszkált a dolog, hogy Bogi a szíve mélyén pillangó szeretne lenni, csak hát van ugye egy elég erős megfelelési kényszere (kitől örökölhette? :-D), meg sztem elég magas érzelmi intelligenciája... és e két dolog kombinációja azt mondatja vele: lesz ő cica, semmi gond. És akkor azt mondtam magamnak: Na, ácsi! Hát kinek akarok én jelmezt csinálni??? Kinek kell, hogy tetszen? Magamnak? A farsangi mulatság résztvevőinek? Vagy Boginak? Nagyon elszégyelltem magam. Hát, nem édesmindegy-e hogy összeillenek-e a ruha színei? Kit érdekel?! Újra Bogi elé álltam és megkérdeztem, mi szeretne lenni, pillangó vagy cica. Azt mondta: cica. "Biztos ez? Ha bármi lehetnél, mi lennél szívesebben: pilangó vagy cica?" Naná, hogy pillangó volt a válasz :-)

És akkor mondtam neki, hogy pillangó csak úgy tud lenni, ha nem lesz egyforma a body és a szoknya színe. Nem baj az? "Nem". Együtt átnéztük újra a szekrényt. Reménytelen... Aztán eszembe jutott, hogy körülnézzek az alsó polcon, ahol a nagyobb, illetve az épp nem hordott ruhák vannak, pl. a nyári szoknyák. Rögtön lecsapott a pink ruhára. És láss csodát: még pink bodyt is találtunk hozzá! Aztán eszembe ötlött, hogy van egy pink kis horgolt sapink...

Szóval pillangó lett: csáppal, szárnnyal... Szebb nem is lehetett volna! A világ legboldogabb pillangója volt! :-)

(ja, Lenke margaréta volt :-D)

Na, jöjjenek a képek. Úgyis biztos mindenki rég ezt nézi, és nem a szövegelésemet olvassa :-D

És most már tudom, hogy mindenki nagyon unja az olvasást, de ezt még muszáj idetennem, mert eszembe jutott, és mert annnnyira gyönyörű!!!! Goráltól kopizom ide. Egy CD-n sosem hallható Szalóki Ági dal. Sajnálom, hogy csak a szöveget tudom idetenni. De szerintem az is csodálatos!

Pillangó lebben
Fenn a tölgyesben,
Terjeszti szárnyát,
Szedi virágját.

Karcsún, sudáron
Lebben, mint álom,
Cikázik, illan
Égi magasban.

Csicsíja hernyó,
Lepke az álmod,
Testedbe már nem
Sokáig zárod.

Gyönyörű pille
Ébred belőle.
Csicsíja, szundíts
Selyembe szőve.

Fehér még szárnyam,
Bíbor lesz menten,
A virág kelyhén
Megpihenten.

Türkiz és sárga,
Sehol nincs párja.
Pillangó színét
Őrzi virága.

Menü Bogi módra

2010-02-12T09:43:00.003+01:00

-Ki kéne találni, mit főzzünk jövő héten. Van valami ötleted? - kérdeztem Bogit.
-Hááát.... Csipkebogyót!
-??? Csipkebogyót? Hát, jó. Főzhetünk csipkebogyóból teát. De mit főzzünk enni?
-Szerintem együnk csipkebogyót nokedlivel.

Karácsonyi és egyéb kézműveskedések

2010-02-11T11:01:00.001+01:00

Azt hiszem, épp ideje feltenni a karácsonyi kézműves ajándékok fotóit. Íme:

(a vetítésre kattintva nagyítható)
Nincs fotó, és nem is karácsonyi, de akkortájt készült: Vicának egy zsepitartó névnapjára, Papának törökméz szülinapjára.

Ezek pedig az utóbbi kb. egy év kézműveskedései:

Hiányzik a sorból Rebeka, de ő már korábban látható volt. És szintén nincs fotó egy lila-pink csíkos plüsscicáról, ami a hordozós hétre volt tombolafelajánlás. Más nem jut eszembe :-)

Nagyszülők kedvéért

2010-02-11T09:51:00.004+01:00

néhány fotó a múlt hétről:

háttérben szabadalmunk: a Böngészőkből készült leesésgátló :-D

Éljen a horgolás!!!

2010-02-07T00:11:00.003+01:00

Ősszel horgolásra adtam a fejem, és bár anno elkezdtem írni erről egy bejegyzést de félbemaradt...

Szóval: tádááám: Ősszel elkezdtem horgolni! :-D A részleteket elolvashatjátok a Horgo-blogon, amihez a napokban csatlakoztam.
Szóval kétlaki lettem itt a bloggeren: ha nem itt vagyok, akkor lehet, hogy ott vagyok :-P

(De egy post erejéig még meg fogok emlékezni múzsámról, Ronimamiról itt is :-D Mert azt a sapit, amit Lenkének horgolt, mindenkinek látni kell :-D )

Ennyire futja - Bogiszólások

2010-02-04T00:21:00.004+01:00

KECSKEméten KECSKEsajtot ettünk?
(természetesen semmiféle sajtot nem ettünk Kecskeméten :-)

Mikor megyünk legközelebb Kecskeméterre?

- Vigyáztam Lenkére, hogy le ne essen - mondja este.
- Köszi! Cuki vagy!
- Cukkini - mondja teljesen komolyan.

2010-01-26T12:51:00.003+01:00

Lenke helyváltoztató mozgásának és manipulálásának következtében elkezdődtek a Bogi és Lenke közti konfliktusok. "Ne vedd el! Ne piszkáld! Jaj, ellöki a lábával! Szétdönti!"....
Próbálom Bogit rávenni, hogy egyrészt semmi baja nem lesz a játékának (amivel éppen nem játszik) ha Lenke kicsit odébblöki a lábával, illetve hogy adjon Lenkének is a játékaiból. Egyelőre - így menedzselve - elég jól működik a dolog.

És tegnap volt egy óriási jelenet! Gyerektársaságban voltunk, Lenke az ölemben játszott egy csörgővel, Bogi is épp odakucorodott a lábamra. És akkor jött egy kislány és kikapta Lenke kezéből a csörgőt. Boginak több se kellett: már lódult is, visszaszerezte a csörgőt, mérgesen rászólt a kislányra, hogy "Ne vedd el, azzal most ő játszik!", majd visszaadta Lenkének a csörgőt és mintha mi sem történt volna, visszaült a térdemre. Hát, kész voltam :-)

Ha egész nap csipogást szeretnénk hallgatni

2010-01-23T19:23:00.003+01:00

akkor nagyon könnyű dolgunk lenne. Mindössze egy tolatásjelzőt (vagy mi annak a neve) kéne rászerelnünk Lenkére. Eggggész álló nap tolat! :-D
Egy pár napja már nem is forog, hanem
a) fekvőtámaszba nyomja magát, és azzal a lendülettel tolja is hátra magát. Ma egy nagy kört is leírt így, nagyon mókás volt :-D
b) négykézlábra emelkedik és előre-hátra hintáztatja magát. Esetleg a végén fejest is ugrik (magyarul akkor lendületet vesz, hogy orraesik :-D)
c) fekvőtámaszba emelkedik, de közben a fenekét is az ég felé tartja és a karjai közt bekukucskálva nézegeti a lábfejét :-D

Meg kell zabálni, na! :-) Nem lehet betelni vele.

Most meg épp a hátamon köpköd :-D

(amúgy pedig tök nyűgös, meg szepaszorong, most újra többet van kendőben, meg 2-3×fél órát alszik napközben, meg esténként órákig kell altatni... De azért el nem cserélnénk ám! :-D)

Történelmi pillanat!

2010-01-22T11:34:00.004+01:00

Az imént csengetett a postás, és jobb híreket nem is hozhatott volna!

A Pest Megyei Bíróság nyilvántartásba vette az Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi egyesületet!!!

Csont nélkül, simán, minden papírt rendben találtak. Halleluja! Rendesen kiböjtöltük...
(A Fővárosi Bíróság kétszer is visszadobta az anyagunkat...)

Mosógép - háromszor

2010-01-21T15:55:00.005+01:00

1. Anyának hála új mosógépünk lett. Nem volt semmi gond a régivel, viszont Anyáé kipurcant, és felajánlotta, hogy mi adjuk neki a miénket, ő meg vesz nekünk egy újat. Úgyhogy lett egy hatalmas, világító, elöl töltős mosógépünk. Rengeteg ruha fér bele! Bogi nem győz betelni az elöl töltős gép csodájával, meg hogy pityog, meg világít... Mindenkinek ezt újságolta, alvás után az első útja a géphez vezetett, nézni, hogy mos :-D Kipakolásra sincs azóta gondom :-D
Szóval a gép remek, köszönjük szépen! Tibor apukája meg a régit szállította Veszprémbe - ezt is köszönjük!
Időközben Anya kincset érő mosógépszerelője átnézte a régi gépet. Kíváncsi voltam, mennyire vízköves, ugyanis elméletileg a mosószóda és az ecet is (ezt öblítő helyett használjuk) a vízkő ellen dolgozik. Jelentem, a hír igaz: vízkőnek nyoma sem volt a gépben, pedig 3 évet ment nálunk, és én a fentieken túl semmit nem tettem a vízkő ellen. Szóval hajrá szóda, hajrá ecet!

Azóta megvalósítottuk álmaim szennyestartóját is: a szelektív szennyestartót :-D Igaz, hogy a fürdőben lassan lépni sem lehet :-D de ez a szelektív szennyestartó nagy álmom volt (egy ilyen fiókos szekrényről van szó). Nagyon örülök neki. Kb. heti 3× 10 percet takarítok meg vele :-D vagyis a többszöri válogatást és a válogatással járó utálatos, fürdőtelárasztólépnisemlehet ruhatengert, no és a szennyeskosárból kifolyó, plafonig érő ruhakupac is a múlté.

2. Épp a mosógépcsere kellős közepén talált meg ez a vers. Szenzációs :-)

Tóth Krisztina: Hajdu-blues

Hatodik lakhelyemre költözöm be.
Húszévesen egyetlen láda könyvre
volt csak gondom, meg az Energomatra:
ütött-kopott volt, anyám nekem adta:
"Úgyse tart soká, veszel majd egy szépet":
tombolt és rázkódott, de soha végleg
le nem robbant, a csempét is leverte,
- de jött a szerelő és megszerelte.
Most, hogy otthagytam ezt is pénteken,
otthontalan megint és pénztelen
csak egy újabb használt Energomatra
tellett: mikor a szállító lerakta,
átfutott rajtam, ha tizenötöt kibír,
még két Energomat és itt a sír,
és akkor számításom optimista,
legalább működünk - és minden tiszta.

3. Felhívtak az ELTE pszichó tanszékéről, hogy bemennénk-e Bogival egy vizsgálatra. Már korábban is voltunk ilyenen, szívesen igent mondtam most is, ennyivel hozzájárulunk a tudomány fejlődéséhez :-D
Azonban az igazat megvallva, igencsak bennem volt, hogy Bogi simán lehet, hogy annyira zavarban lesz (amennyire szokott :-D) és semmiben nem fog részt venni. Bementünk, naná, hogy zavarban volt, nehezen oldódott. A vizsgálatok elején mindig van egy kis ismerkedés, feszültségoldás, szabad játék. Ezalatt a hallgatók - velem együtt - lelkesen próbálkoztak, hogy játékra bírják őt, de nemigen akart semmit megnézni. Aztán egyszercsak azt mondta: "Néccsak! Ott egy MOSÓGÉP!" És tényleg ott volt a polc tetején egy Bogihoz arányos, elöl töltős mosógép! :-D No, innentől a kísérletvezető markában volt :-DDD Pláne, hogy kiderült: a vizsgálat során a mosógép lesz a játék központjában. Szóval remekül sikerült minden, mosott ezerrel: a gép csipogott, pörgött, világított... Tényleg tök jól alakult minden :-)
(amúgy az utánzást vizsgálták: először mindig a kísérletvezető "játszott", aztán jött Bogi, és azt figyelték, mennyire másolja a látotakat. A vizsgálatnak egy emlékezeti része is van, úgyhogy jövő héten is megyünk MOSNI :-D)

Ja, és annyira édes volt Bogi, mert mikor jöttünk hazafelé, mondtam neki, hogy milyen jó játékok voltak ott, még játékmosógép is volt. Erre ő közölte, hogy az nem játékmosógép volt, hanem igazi :-D És tényleg: hiszen amit ő tapasztal egy igazi mosógépből, hogy tud csipogni, meg világítani, meg forogni, azt bizony mind tudta ez is :-)